Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
Tartod nyakára által az Varságra, Varságh tövéről az Kikelőbe, azon az Nagy elletöre, azon fel Nyresbe az Halom vetésre" . 2(b 1599-ben Oroszhegy község Lengyelfalvával keveredett perbe a lengyelfalviak havasi birtokainak határai miatt. Lengyelfalva volt a felperes, mivel a vitatott területekről 1599. dec. 13-án, Szent Lucia ünnepén az oroszhegyiek beüzték a lengyelfalvi disznókat Oroszhegybe. A vallomástevők a Nyíres, a Taplocza és az Ugrón kútja helyneveket emlegették leggyakrabban. Ezek táján húzódott a vitatott terület. A per első felében 117 tanút hallgattak meg. 1600 elején további hat tanú vallomását jegyezték föl. 206 1600 első felében nagy per zajlott a felperes Malomfalva és az alperes Oroszhegy között a Fekete Pálné nevű havasi terület hovatartozásáról. 138 tanút hallgattak meg. Vallomásuk nem maradt fenn, csak a júl. 2-án hozott széki Ítélet. Eszerint a Fekete Pálné nevű hely Malomfalvát illette. Az oroszhegyieknek bírságot kellett fizetni a malomfalvi disznók behajtása miatt. Az ítéletbe nem nyugodtak bele, hanem a kapitány székére fellebbeztek. Bogárfalva és Szentlélek is bejelentette igényét a perben szereplő havasi határrészre. 207 Némiképp más jellegű határper zajlott 1600-ban Farkaslaka és Oroszhegy között. A másságot az jelentette, hogy Farkaslakának nem volt havasi második határa, hanem egy különösen hosszú havasi határral rendelkezett. Ez a határ hosszú szakaszon érintkezett az oroszhegyi birtokkal, majd felcsúszott a havasalji falvak második határai mellé. A felső, havasi terület határpontjairól, a Fehér-Nyikó menti földek hovatartozásáról támadt vita Oroszhegy és Farkaslaka között. A per 115 tanújának vallomása maradt fönn. Valószínűleg további vallomástételek is következtek. Bogárfaiva és Szentlélek képviselői más perekhez hasonlóan a farkaslaki perben is bejelentették, hogy ők is igénylik a vitatott havasi területet, "az peöres helben nekik is wolna igazságok" ? Q% A Székely Oklevéltár új sorozata, amely a legrégibb udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek szövegének közreadását tekintette feladatának, az 1600-as esztendővel lezárul. Nem zárul le azonban az eredeti jegyzőkönyvek sora, hanem folytatódik a Kolozsvári Állami Levéltárban a XVII. század perszövegeivel. Ezek tanulmányozása, elolvasása, értelmezése, elemzése sok időt, rengeteg kitartást, kiváló paleográfiai ismereteket igénylő nehéz kutatói feladat. 209 1993-ban kolozsvári kutatásaim során a rendelkezésemre álló idő alatt igyekezetem minél több eredeti udvarhelyszéki törvénykezési iratot átnézni, és lehetőleg felfedni néhány oroszhegyi SZO. VIII. 342. - a "Nagy el(w)ető" helynév téves olvasat vagy elírás. A helyesebbnek látszó olvasat: "Nagy ellető". Vö: USZO. III. 111. - Miként fentebb már utaltam rá, ez a szöveg nem csak a Varság pataknév első előfordulásának helye, hanem a Tartód helynévé is. USZO. III. 109-121., 145-146., 426-427., 429. - Az Ugrón kútja helynevet vö.: az udvarhelyszéki tisztségeket sokszor betöltő udvarhelyszéki Ugrón családnévvel. (UT. 332., 397., USZO. I. 15., 50., 53., 80., 90., 149., 204.) USZO. III. 180., 244. - A Fekete Pálné helynévre, szálláshelyre, pataknévre vö.: SZO. VIII. 342., USZO. II. 209., 210., III. 109., 244. USZO. III. 195-204., 434. - A más forrásokban többször szereplő Ferniko és Feriko helynév valószínűleg azonos a Fehér-Nyikó víznévvel és környékével. Vö.: SZO. VIII. 342., USZO. II. 213., 337., III. 111. USZO. Hü. - KÁL. UTJ, II. 3., 4., 5., 6., 7., 17., 50., 51., 52.
