Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
A térképet szemlélve, olyan gyanakvásunk támad, hogy a zetelaki határhoz hasonlóan, talán az oroszhegyi határ is közbeékelődő idegen határok nélkül, széles sávban húzódhatott valaha a gyergyói földekig. Mintha egy láthatatlan kéz hintette volna a Nagyküküllő déli felére, az oroszhegyi havasok közepére 11 havasalji falu második határát. Mindenesetre ez a rendező erő "folyosót" hagyott Oroszhegynek a szenttamási és a fancsali havasok között, amely "folyosó" összekötötte a faluhoz közelebb eső határrészt a Küküllő menti és a Küküllön túli oroszhegyi havasokkal, így Oroszhegy határa összefüggő maradt, és nem tagolódott első és második határra. Az oroszhegyiek évszázadokon át az "összekötő folyosón" közlekedtek, ha a tartódi, varsági birtokaikra igyekeztek. Figyelemre méltó, hogy all havasalji falu nem a gyergyói határszélen, vagyis a legtávolabbi helyen szerzett magának havast, hanem az oroszhegyi Nyulad és a Nagyküküllő közti területen, a messze elnyúló oroszhegyi havasi határ középső részén. Ugyancsak felkeltheti figyelmünket az a körülmény, hogy az oroszhegyi határ a legészakibb területen nyugati irányban alaposan "fölévágott" a korondi határnak. Felsösófalva második határával együtt elzárta Korondot a gyergyói területek érintésétől. A Nagyküküllő legfelső szakaszán való átlépés, a Kisküküllő irányába eső kiöblösödés Tartód vára és a tartódi erdőségek birtoklását jelentette. Miként fentebb már utaltam rá, ez a távoli, északnyugati havasbirtoklás talán Oroszhegy falu és Tartód vára koraközépkori kapcsolatára vezethető vissza. Természetes módon merül föl a kérdés: Hogyan alakult ki ez a helyzet? Milyen múltra tekinthet vissza a havasok birtoklása? Hogyan változott a birtoklás rendje? Miként alakultak ki a különleges "második határok"? A felelet nem könnyű, mivel az általam feltárt, számbavett és megismert források erről a témáról fölöttébb hiányosan tájékoztatnak. Az biztosnak látszik, hogy a táj népének rendszeres havashasználata visszavezethető a történeti források bővebb buzogásának kezdetéig, a XVI. század közepéig. Az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a Nagyküküllő forrásvidékének havasbirtoklási viszonyai nem választhatók el Erdély más vidékeinek havasbirtoklási rendszereitől. 172 Havasbirtoklás a Székelyföldön A Székelyföld területéről sok példa sorakoztatható föl a havasok hajdani osztatlan birtoklására. A birtokló közösségek köre néhány falutól a szék egészéig terjedhetett. A falvak osztatlan, közös birtoklása és a széki havasbirtoklás valószínűleg a hajdani nemzetségi települési rend emlékét őrizte. 173 A közös havasbirtoklás és a közös havashasználat kiválóan megszervezett rendjét valósította meg hét csíki falu: Menaság, Mindszent, Szentlélek, Várdotfalva, Csomortán, Pálfalva és Deine az ún. Negyedfél megye havasán. Fennmaradt rendtartásuk 1620 táján készült. Ebben utalnak arra, hogy korábban Báthori Kristóf fejedelem erősítette meg őket havasaik birtoklásában. 174 Imreh István Erdély határain is túltekint, amikor több falu osztatlan havasbirtoklására alpesi és más európai példákat említ: IMREH István 1983. 147. IMREH István 1983. 147. TAGÁNYI Károly 1896. I. 343-346. - ENDES Miklós 1938. 493-495. - IMREH István 1983. 150., 294-297.
