Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY

A XVII. században és a XVIII. század első felében, a havasalji falvak többségéhez hasonlóan, a katolikus Oroszhegynek legtöbbször nem volt papja. Az oroszhegyiek lelki gondozását licentiatusok végezték, akiket a korabeli forrásokban gyakran illettek a deák szóval. 1630-ban Szentkirálynak és Oroszhegynek nem volt katolikus papja. Közös licentiátusukat Fekete Istvánnak hívták. Ebben az esztendőben Zetelakán sem volt pap. Demeter nevű licentiátus helyettesítette. Licentiátus működött 1630-ban Máréfalván, Szentléleken, Korondon, Szombatfalván és Lengyelfalván is. 1651-ben Szentkirálynak és Oroszhegynek külön licentiátusa volt. Szentkirályon Demeter János, Oroszhegyen Forró Benedek tevékenykedett licenciátusként. 1693-ban és 1694-ben Mihály deák végezte a licenciátusi feladatokat Oroszhegyen. Közben különböző perekben védöügyvédkedett. Pl. 1693ban ő védte a havasokba futott szentlélekiek „megyebíráit" az ellenük indított perben. Mihály Deákot, aki még 1702-ben is oroszhegyi licentiátus volt, a visitatio során elmarasztalták, mivel mise alatt viaszgyertya helyett faggyúgyertyát égetett.

118 Az egyházközségi szervezetet Oroszhegyen, miként más székely falvakban is, a XVII-XX. században a megye szóval jelölték. Valószínűleg így nevezték korábban is, de csak a XVII. századtól ismerünk erre vonatkozó oroszhegyi forrásokat."

9 Szebellébi Bertalan havasalji vizitációinak 1683. évi feljegyzéseiben többször előfordul az Oroszhegj megjeie és a szentegyház fiai kifejezés. A vizitátor egyik oroszhegyi ítéletében olvasható: ,j\íaté Lőrinczné hogj az Sz: egihazfiai előt az aitot be zárta"...midőn azok a ...megie számára ...buzat szettek...". Oroszhegyen a XVII. század végén valószínűleg a „megye" legfőbb tisztségviselőjére használták a szentegyház bírája megnevezést. A latin szövegben judex templi formában emlegetett tisztséget 1683-ban Vas Péter töltötte be.

120 Az "oroszhegyi megye" korai adatára lelhetünk egy 1688. jan. 9-én kelt egyezséglevélben, amely az oroszhegyi egyháznak juttatott egy bizonyos földdarabot. Ebben a megállapodásban olvasható az "Oroszhegyben lakó megyés pap" kifejezés, valamint a pap egyik kötelességének megfogalmazása: "azon oroszhegyi megyéjében lakozandó megyés pap is akar ki légyen, tartozzék minden esztendőben azon tanóráknak hasznáért három üdvösséges misét szolgáltatni"... Bálint Péterért.

121 SAVAI János 1997.99., 151., 155., 162., 170., 171. A "megye" szó egyházközség jelentésének néhány korai székelyföldi előfordulása: 1592 Malomfalva (USZO. II. 113.), 1596 - Tarcsafalva (USZO. II. 276.) - A marosszéki Berekkeresztúr megyéjének rendtartása 1602, 1658, 1662, Csíkkozmás megyéjének törvénye 1608, Csíkszentmihály megyéjének falutörvénye 1622 (IMREH István 1983. 279-292, 297-300.) - A "megyéről", mint a székely közösségek egyik önigazgatási egységéiül: IMREH István - PATAKI József 1992. 278-282. ENDES Miklós 1935. 244-246. Ezúton köszönöm Ferenczi Sándor korondi plébánosnak, hogy betekintést engedett Szebellébi Bertalan visitatióinak (1678-1707) kötetébe, amely az UPI-ból tartósan kikölcsönözve található a korondi római katolikus plébánián. OPI. Lelkészi ügyiratok. 1688.