Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY

bethlenfalvi „pápás emberek" Kadicsfalvára jártak hallgatni a szenttamási papot, akit más vallomások szerint egy ideig Oroszhegyi Péternek hívtak. Fontosabb ennél, hogy az ismeretlen illetőségű, de talán zetelaki, vagy Zetelaka környéki katolikus székely nemes Mikes Zsigmond süvegét levéve kérte a „zetelaki megyét", hogy pápista papot hívjanak Zetelakára, hadd hallgathassa jobbágyaival együtt a prédikációit. A „zetelaki megye" e kérelem után döntött úgy 1610-ben, hogy Oroszhegyi Pétert hívja meg Oroszhegyről Zetelakára papnak. Előzőleg azonban Batzoni András volt a zetelaki pap, akiből távozása után Udvarhelyen református esperes is lett. Következésképp, Zetelakán bizonyára maradtak hívei és hitbéli követői, akik fogékonyak voltak a reformáció tanaira. Ezért a „pápás pap" vagy „misemondó pap" hírében álló Oroszhegyi Péter számára előírta a „zetelaki megye", hogy Zetelakán szolgálva „magyarul prédikáljon" és „misét ne mondjon". Oroszhegyi Péter a megtisztelő és jövedelmező zetelaki állás megszerzése és megtartása érdekében bizonyára teljesítette a zetelakiak kívánságát. Áthidaló megoldás, meglehetősen felemás helyzet jött létre, ami valószínűleg nem lehetett egyedülálló a XVII. század elején Udvarhelyszék helységeiben. Erre utalhat Szigethi Gyula Mihály 1831-ben leírt megjegyzése az 1600-as évek elejének havasalji „református" papjairól: „néha magyarul, néha deákul tanítottak, sőt néha misét is mondottak".

111 A XVII. század elején Udvarhelyszék területén erősen korlátozták, sőt esetenként tiltották a "pápás papok" működését. Különösen Báthori Gábor fejedelemségének éveit (1608-1613) jellemezték az efféle rendelkezések. Az 1610. márc. 25.- ápr. 3. között tartott besztercei erdélyi országgyűlés kimondta: "Székely-Udvarhelyen s abban a székben egyebütt is, pápás papnak ne legyen szabad lenni". 1613-ban az ifjú fejedelem levélben figyelmeztette Udvarhelyszék kapitányát és alkirálybíráit, hogy tartsák be a besztercei országgyűlésen hozott törvényt, a római vallást követő papokat mozdítsák cl, helyükbe református prédikátort hozzanak. Ez ugyan Udvarhelyen megtörtént, a fejedelemnek azonban tudtára jutott, hogy az udvarhelyi lakosok közül némelyek a törvény és a fejedelem rendelkezései ellenére, "nyughatatlanságból" most ismét arra törekszenek, hogy a városba pápás prédikátort hozzanak. Ezért keményen megparancsolta: Udvarhelyszék tisztjei e fejedelmi levelet látva, intézkedjenek, hogy a város "pápás népei" "pápás prédikátort" Udvarhelyre ne vigyenek. Ha megteszik, büntetésüket el nem kerülik."

2 Ilyen viszonyok között nem csodálható, hogy a katolikus pap nélkül maradt Oroszhegy népe átmenetileg református prédikátor tanításait hallgatta. Mihelyt azonban enyhültek a katolikusok ellen hozott rendelkezések, az oroszhegyiek visszatértek régi vallásuk kötelékébe. Mindez a nagy református fejedelem, Bethlen Gábor uralkodása alatt következett be, akinek a bethlenfalvi, az atyhai és az udvarhelyi katolikusokkal kapcsolatos rendelkezései tükrözik a katolikus vallás udvarhelyszéki üldözésének lassú enyhülését, megtűrését és újbóli térnyerésének, létezésének fokozatos elismerését."

3 111 SZIGETHI Gyula Mihály 1831. 73. 112 VESZÉLY Károly 1860. 240-241. - JAKAB Elek - SZÁDECZKY Lajos 1901. 328. 113 JAKAB Elek - SZÁDECZKY Lajos 1901. 349-352. - ENDES Miklós 1935. 240-241.