Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
közölte 1860-ban. Azóta a vallomások bizonyos sorait szövegkörnyezetükből kiragadva és némiképp félreértelmezve sokan idézték. 108 Érdemes itt is bemutatni azokat az Oroszhegyi Péterre vonatkozó, 1651. szept. 18-án, Udvarhelyen elmondott vallomásokat, amelyeket a házasságban élő erdélyi katolikus papok ügyében végzett vizsgálat során vetettek papírra. Márton Deák, 63 éves bogárfalvi primipilus vallotta: „...Mikor Bachoni András pap calvinista esperest vala, Szetelakán sokáig lön pap. Szetelakáról Udvarhelyre jőve papságra lakóul. Mikes Sigmond süvege levéve kéré az szetelaki megyét, hogy engedjék meg, hadd lakjék pápista pap ott, hadd járhasson ő is oda jobbágyőstől az praedikatiora. Mikes Sigmond törekedésére ilyen conditioval engedek meg, hogy Péter papot oda hozzák Oroszhegyből, magyarul prédikáljon, misét ne mondjon és magyarul énekeljenek" Néhai Oroszhegyi Péter hátrahagyott özvegye, a 60 éves nemes Simófi Márta asszony vallotta: ,A-Z én szegény uram sokáig lakék Szetelakán papságon, de misét nem mondott, az mint másoktól is hallottam, ezelőtt való időben is ezelőtt 60 esztendővel nem tartottak Szetelakán misemondó papot: hanem most tartanak, nem is engedték meg, hogy olyant tartsanak". 1614-ben vita támadt Szenttamás „megyéje" és Kadicsfalva között arról, hogy a szenttamási pap köteles-e Kadicsfalván prédikálni. A vizsgálat során, 1614. febr. 2-án vallomást tett a sokat emlegetett Oroszhegyi Péter is: „...Mikor én SzentTamási Prédikátor voltam, a hogy jó akaratom tartotta, úgy mentem ű/á...Kadicsfalvára.. .prédikálni". Tanulságos a perbéli bemutatása is: "Reverendissimus Petrus Oroszhegyi concionator possessionis Zetelaka". Két további vallomás is megérdemli a figyelmünket. Bethlenfalvi Radits János vallotta: „Minthogy mi is pápás emberek voltunk, mentünk Bethlenfalvár ól Kaditsfalvára prédikátióra, a mikor Szent Tamás megyéjéből oda jött a pap". Ugyancsak bethlenfalvi volt nemes Mihály Márton, aki Oroszhegyi Péterről is megemlékezett: „tudom hogy járt gyakofta Kadicsfalvára a Szent-Tamási pap, mi is mentünk Bethlenfalvárói prédikátiójára ...egykor prédikálni jöve Oroszhegyi Péter pap Kaditsfalvára, utána külde Szent-Tamás megyéje, izené, hogy ott fenn is harangoztak s ne jőne alá onnan". 109 Az első két vallomás kommentálói általában ki szokták emelni Oroszhegyi Péter pap házasember voltát, mintha ez a tény a reformáltság biztos jele lenne. Ezzel szemben szükséges hangsúlyozni, hogy a XVII. század közepén, következésképp, a XVII. század elején is, a székelyföldi római katolikus papság jelentős része házasságban élt. Ez bizonyos egyházi köröknek nem tetszett és emiatt folyt az 1651. évi vizsgálat is. 110 Veszély Károly, amikor közölte a fenti vallomásokat, a római katolikus papok házasságkötéseire akart történelmi példákat felsorakoztatni. Oroszhegyi Péter tulajdonképpen katolikus papként került a példákban emlegetett házas papok közé. Oroszhegyi Péter hite szerint valószínűleg katolikus pap volt, csak a sors arra kényszerítette, hogy időnként a vallásbéli új divatok szabályai szerint szolgálja híveit. Pápista beállítottsága sejthető abból a vallomásból is, amely szerint a SZIGETHI Gyula Mihály 1831. 74. - VESZÉLY Károly 1860. 316-317. - DÁVID László 1981. 237. -NAGY Lajos 1942. 6. VESZÉLY Károly 1860. 283-284. VESZÉLY Károly 1860. 313. - SAVAI János 1997. 117-119.
