Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
gyakrabban görögkatolikusok kérték bebocsátásukat a római katolikus egyház kötelékébe. Ezek a vallásváltoztatók román vagy román eredetű jobbágyként, szolgaként, pásztorként kerültek Oroszhegyre. Magyarrá válásuk általában együtt járt az Oroszhegyre jellemző római katolikus vallás felvételével is. A történeti irodalomban van némi nyoma annak, hogy a XVI. század végén és a XVII. század elején Oroszhegy népét is megérintette a reformáció szele. 105 A hitújítók tanainak követése azonban csak rövid ideig tartott a havasalji faluban. Possevino Antal jezsuita páter 1583-ban 47 napot töltött Erdélyben. A következő évben, 1584-ben összefoglalta erdélyi utazásai során szerzett értesüléseit, tapasztalatait. Többek között megörökítette a reformáció apostolainak egyik oroszhegyi erőszakos cselekedetét is. Tudósítása szerint 1583-ban Oeszi András (valószínűleg Eössi András) reformátor megtámadta az oroszhegyi templomban összegyűlt 40 katolikust, a templomból kiűzte és ruháiktól is megfosztotta őket. 106 1606. jan. 6-án az udvarhelyi református zsinat előtt megjelentek Oroszhegy és Szentkirály falvak képviselői. Panaszolták, hogy közös papjuk elhanyagolja teendőit. A zsinat úgy intézkedett, hogy a pap egyik vasárnap a szentkirályi anyaegyházban, másik vasárnap az oroszhegyi filiában tartson istentiszteletet. A döntés szövegéből kiderül, hogy az oroszhegyiek számban és a papnak járó szolgáltatások tekintetében felülmúlták a szentkirályiakat, de valamiféle ismeretlen oknál fogva a prédikátor mégis Szentkirályt tekintette anyaegyháznak. 107 1610-ben a reformációval kacérkodó zetelakiak Oroszhegyről hívtak Zetelakára papot, a nős Oroszhegyi Péter személyében. Ismereteim szerint az esetről először 1831-ben Szigethi Gyula Mihály udvarhelyi tanár tudósított a Nemzeti Társalkodóban. Az Oroszhegyi Péter papra vonatkozó vallomásokat Veszély Károly ORBÁN Balázs 1868-1873. I. 98. - DÁVID László 1981. 236-237. - POKOLY József 1904-1905. II. 58., V. 231. - VESZÉLY Károly 1860. 340-341. - 1600-ban egy oroszhegyi vonatkozású per szövegében emlegették az oroszhegyi István pap-ot, aki anyagi természetű vitában ítélkezett. A szövegből sajnos nem derül ki, hogy katolikus vagy protestáns papról volt-e szó. (USZO. III. 181.) A reformáció havasalji térhódítása a székely felkelés 1562. évi leverése és az udvarhelyi Székely támad nevű vár megépítése utáni évekre, a székelyek jogait csorbító fejedelmi elnyomó politika idejére esett. Tanulságos egy bethlenfalvi lakos, Sánta Imre 1614. évi vallomásának részlete: „A pápás papok, ...a vár épületének előtte". A szövegből kiérezhető, hogy a tanú a „pápás papok" korának elmúltát a székely elnyomás jelképévé magasodott, g>űlölt udvarhelyi vár megépülésével hozta összefüggésbe. (VESZÉLY Károly 1860. 283.) - Mivel a havasalji helységek népének hitújítására irányuló törekvések hosszabb távon nem vezettek eredményre, az átmeneti havasalji reformáció csak hatalmi kényszer szülte látszat reformáció volt, megleheösen túlzóak némely református történetírók megállapításai a havasalji falvak hajdani református jellegéől és a református egyház nagy veszteségeiről. (Vö.: SZIGETHI Gyula Mihály 1831. 73. - POKOLY József 1904-1905. 11.58., V. 231.) VERESS Endre 1913. 176., 249. - Az 1584-ben készült kézirat 1913. évi kiadása idején Szittyái Dénes kalocsai jezsuita készített kivonatos fordítást a szövegiől. A kutatók általában ezt szokták idézni. (249. p.) Sokkal kifejezőbb és pontosabb azonban az eredeti olasz szöveg: „Parimente I' anno 1583 Andrea Oeszi, huomo alieno della verita cattolica, assali da quaranta cattolici i quali, ragunati per loro divotione intorno ad Oroszhegy, disccio fuori della chiesa, havendogli spogliati de' proprii vestimenti." (176. p.) VESZÉLY Károly 1860.1. 340-341.
