Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY

oroszhegyi jegyző 1865-ben Pesty Frigyes helynévgyüjteménye számára azt írta, hogy „állítólag a Tatár futáskor menekülőknek lakhelyül szolgált és területén kemence romok láthatók"?

0 A zetelakiak az egyik tatár támadás alkalmával a Nagyküküllő és a Sikaszó patak összefolyása tájékára, a Kerekdombra menekültek.

41 1562-ben, Majláth Gábor fogarasi kapitány faludúlásai idején, „az Majlád eleot való futáskor", a havasalji falvak népe a havasokban húzta meg magát. A lengyelfalviak az Oroszhegytől északkeletre eső Fancsali fenyő nevű erdőben vészelték át a nehéz napokat.

42 1612-ben egy lengyelfalvi lakos azt vallotta, hogy iszákját akkor vesztette el, amikor "elfutottak" "az ország havasára Zetelakán felül".

43 Egyértelműbb és kifejezőbb az a vallomás, amelyet Tibold és Szentkirály 1609. évi perében mondott el Bogharfalvi Péter 60 éves bogárfalvi lakos egy vitatott hovatartozású nyuládi, vagyis Varság felé eső, makkoltatásra alkalmas erdőterületről: "Az mihali be lövetelekor tudom oda futtunk vala föl marhástól."

44 1690-ben a Thököly-felkelés idején a csíki és az udvarhelyszéki székelyek a havasi erdőkbe menekültek. A „megyebírák" és a licentiatusok mentették a templomi felszereléseket, de a havasokban egy s más mégis eltűnt. Emiatt perek támadtak. A megvádolt szentléleki „megyebírákat" 1693-ban Mihály deák oroszhegyi licentiatus védte. A felmentő ítélet szerint a szentléleki „megyebírák" a templomi felszerelésekből amit tudtak, szekérre tettek, és „magukkal vitték a havasra". Nem tehettek róla, hogy ott bizonyos dolgok elvesztek.

45 E rövid kitérő után kanyarodjunk vissza Tartód várához, illetve a róla kirobbant szakmai vita tanulságaihoz! Ferenczi István és Ferenczi Géza terepbejárások alapján feltételezte, hogy Tartód vára közelében a középkorban nem volt állandóan lakott település.

46 Ezt valószínűsítik a XVI-XVII-XVIII. századi történeti forrásokból és a XIX-XX. századi megfigyelésekből leszűrhető tapasztalatok is. A XIV. századi pápai tizedjegyzékek és a XVI-XVII-XVIII. századi összeírások nem jeleztek falut a Varságot, illetve a Tartód várát környékező 10-15-20 kilométeres körben.

47 A XVI. század végéről és a XVII-XVIII. századból bőségesen megmaradt udvarhelyszéki perek tanúi a fent jelzett területen hatalmas havasi őserdőket ismertek, amelyeket a távoli havasalji falvak népe állattartással, makkoltatással, szénakaszálással igyekezett hasznosítani.

48 A XIX. századi híradások és a XX. századi néprajzi megfigyelések a XVI-XVIII. századi havashasználat továbbélését tükrözik azzal a változással, hogy PFH. 72. ORBÁN Balázs 1868-1873.1. 66. USZO. II. 98. KÁL. UTJ.II.5. 11. KÁL. UTJ. II. 4.H. 19. - A "Mihali bejövetele" kifejezés valószínűleg a Mihai Viteazul 1599. évi hadjáratára vonatkozik. SÁV AI János 1997. 171. FERENCZI István 1994. 70. FEJ ÉRPATAK Y László 1887. 133. - KÁL. UTJ. VIII. 1. 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 62., 86., 87., 88., 89. A legkorábbi, XVI. század végi perek közölt szövege: USZO. - Hasonló perek a XVII-XVIII. századból: KÁL. UTJ. II. 3., 4., 5., 6., 7. (1602-1619), II. 17. (1640) II. 50., 51., 52., 53., 54., 55. (1689-1694), II. 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94. (1735-1765.)