Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA
Ez merész vállalkozás volt a havasi tájon. A plébános példája bizonyára hatott Varság-szerte. Bátorította a gazdákat a gyümölcsfák ültetésére, a kedvezőtlen természeti adottságokat jobban tűrő fajták beszerzésére, meghonosítására. A varságiak azonban oroszhegyi múltjukból, havasalji hagyományaikból is magukkal hozhatták a gyümölcsfák iránti vonzalmukat. Az Erdély-szerte híres oroszhegyi szilvapálinka hazájában, Oroszhegy falu kedvező fekvésű belső határában több évszázados múltja van a gyümölcstermesztésnek, különösen a szilváskerteknek. 468 A havasokba felköltöző oroszhegyiek bizonyára különösebb biztatás és példa nélkül is megpróbálkoztak otthoni gyümölcsfajtáik varsági meghonosításával és a havasi vadgyümölcsfák nemesítésével. A legtöbb varsági tanya gazdasszonyának van veteményes kertje. A kertként használt földterület nem mindig érintkezik az épületekkel. Néha 20-50-100 méter távolságra fekszik azoktól. A tartósan veteményes kertként igénybe vett földet állandó kerítés övezi. Néhány szilvafa is állhat benne. Sok tanyai gazda azonban évente vagy néhány évenként változtatja a konyhai vetemények termesztöhelyét. Közülük legtöbben a mindenkori pityókaföld szélébe vetik a kerti növényeket. Tehát, ahol a pityóka, ott a kerti vetemény is! Mások a ház körüli kaszálóból feltört kis parcellák valamelyikét teljes egészében kerti termesztésére használják. Mindkét esetben a földparcellák vetésforgójának változtatásával változik a konyhakerti termelés területe is. A varsági veteményes kertekben többek között murok, vagyis sárgarépa, petrezselyem, káposzta, fuszulyka, vagyis bab, saláta, mák, fokhagyma és vöröshagyma terem. Utóbbit palántázzák. A XX. század első felében, a magas, tornácos házak építésének divatjához kapcsolódva sok varsági tanya lányai és asszonyai hoztak létre havasi virágos kertet lakóházuk első végfala vagy udvari tornáca előtt. A tanyai virágos kertek mindig kerítettek és kapcsolódnak a lakóházhoz. Kedvelt, fává is magasodó bokruk: a burusnyán néven emlegetett orgona. Előfordul még bennük jázmin- és labdarózsa bokor. Jellegzetes virágaik: az őszirózsa, a basarózsa, az árvácska, a piros boglárka, a gyöngyvirág, a harangvirág, a szappanyvirág, a német szegfű, a margit szegfű, a tátogató, a krizantin, a viola, a tüzes liliom, a kék liliom, a csukros kankósdi néven emlegetett fehér nárcisz, a bak vagy patkonca névvel illetett egyszirmú muskátli, a pelargónia, plargónia, csukros pelargónia néven számontartott többszirmú muskátli. Szántók és kaszálók a tanya körül Varság szántói és kaszálói erdőből elhódított irtásföldek. Némely esetben az irtás nagyon régen, jóval a XIX. század közepe előtt történt. Ezért nincs nyoma a népi emlékezetben. Máskor látszólag van emléke a hajdani irtásnak, de az előkerülő emlékek folklorizálódott történetek benyomását keltik. OPI. Plébániai iratok, számadások, különös tekintettel a XVIII-XIX. századi plébánia számára hagyományozott szilváskertekre. - Vö.: DUKA János 1995. 196. - Ezzel függ össze az oroszhegyiek szilvások gúnyneve, valamint az Oroszhegyet csúfoló versike: se kenyere, se dohánya. / Csak jó szilvapálinkája.
