Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

oroszhegyi plébános jelentette az udvarhelyi esperesnek, hogy a forrásközi és sólyomkői havasiak nem hajlandók elvégezni azokat a fuvarozó és egyéb munkákat, amelyeket a paplak építése kapcsán rájuk kivetett. Javasolta, hogy a főesperes kérjen a szolgabírótól karhatalmat a közmunka-megtagadók ellen.

398 1902 nyarán a sólyomköiek és a forrásköziek "egyes bujtogatok hatására" nem akarták megfizetni az új paplak építése során felmerült kiadások rájuk eső részét.

399 Alighogy létrejött az önálló varsági plébánia, máris meggyült a baja a saját sértett sólyomkői híveivel, akik az oroszhegyi havasok megszervezett egyházi önállóságán belül elkezdték építeni a maguk területi önállóságát. Egyébként elkülönülő törekvésük általános településfejlődési, szórványtelepülés-történeti szempontból is fölöttébb tanulságos. Fábián Sándor erdélyi püspökhelyettes 1903. nov. 9-én arról tájékoztatta az udvarhelyi főesperesi, hogy a varság-nagykútpatakai hívek kéréssel fordultak hozzá annak érdekében, "hogy náluk is, az iskola szobában, minden második vasárnap isteni tisztelet tartassék". A püspökhelyettes megbízta a főesperesi, értesse meg a sólyomkőiekkel és a forrásköziekkel, hogy kérésük nem teljesíthető. A varsági plébánia felállítása által helyzetük így is nagymértékben javult. Fáradságuk által hozzanak egy kis áldozatot lelki üdvösségükért.

400 Az oroszhegyi havasok egyházi önállósodásának betetőzését jelentette a varsági templom fölépítése 1904-ben. A korábbi elképzelésekkel ellentétben végül is a templomot nem fából, hanem kőalapra téglából építették. A 24.000 koronás építési költséget jórészt Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári püspök fizette ki. A telket és a szükséges faanyagot az oroszhegyi közbirtokosság biztosította. A varságiak rengeteg közmunkával segítették az építkezést. A varsági templomot ifjú Galter János székelyudvarhelyi műépítész tervezte 1903 első felében. 1903. február 5-én helyszíni szemlét tartott Varságon. A tervdokumentáció legtöbb részletrajzát 1903 áprilisában írta alá.

401 A templom fölépítésére négy építési vállalkozó tett ajánlatot, köztük a tervező apja is. A megbízatást Fekete Benjamin udvarhelyi vállalkozó nyerte el. Az építési szerződést 1903. júl. 6-án írták alá Székelyudvarhelyen.

402 A szerződő felek sok egyéb mellett az alábbiakban állapodtak meg: a) Fekete Benjamin a tervrajzok és a költségvetés alapján 1904. szept. 30-ig megépíti a templomot. b) A szükséges téglát Varság területén a vállalkozó "vetteti" és égetteti. c) Az építtetők a vállalkozónak több részletben, meghatározott munkafázisok befejezésekor 24010 korona 86 fillér munkadíjat fizetnek. Az összeg magában foglalja a tégla árát is. UPI. Főesperesi iratok. Dos. 148. 77/1902. OPI. A róm. kat. egyház jegyzőkönyve (1869-1902). 1902. aug. 3. VAPI. Plébániai iratok. (1902-1909). 1903. UPI. Főesperesi iratok. Dos. 154. (1904.) - A tervrajzok a Dos. 154. jelű csomó végén találhatók szám nélkül. UP1. Főesperesi iratok. Dos. 154. (1904.) valamint VAPI. Plébániai iratok. (1902-1909). 1904. - A Fekete Benjamin vállalkozóval kötött szerződést a következő személyek írták alá, mint az "Építtető Bizottság" tagjai: Jung Cseke Lajos udvarhelyi főesperes, Németh Gellért varsági lelkész, Bakó Antal varsági tanító, György János varsági megyebíró, Tamás Márton Oroszhegy község másodbírája, Tamás János dobogós, Tamás Ignác, Tifán Pál egyháztanácsosok. Tanúként szerepel a szerződésen ifjú Galter János és Ráduly Simon neve.