Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

Az 1880-as években a havasi tanköteles gyermekek késő őszig dolgoztak szüleik gazdaságában. Az első tavaszi napsugár újra az állatok mellé és a földekre csalogatta őket. így csak a leghidegebb téli hónapokban látogatták az iskolát. Hosszú időnek kellett eltelni, amíg a varsági gyerekek rendszeres iskolábajárók lettek. Az 1880-as évek elején, a varsági iskolák működésének kezdetén, Oroszhegy egyházi és közigazgatási vezetőinek sok gondot okoztak a havasai iskolai mulasztók. 1881. májusában az Udvarhely megyei alispán elrendelte, hogy záróvizsgákat kell tartani a varsági tanyai iskolákban. Laiber Antal oroszhegyi plébános azt tervezte, hogy máj. 31-én meglátogatja a havasi iskolákat és megtartja a záróvizsgákat. Amint ez kiderült, Dobai János varsági tanító máj. 14-én sietve levelet küldött a plébánosnak, amelyben kérte, ne jöjjön vizsgáztatni, mert "Varságtisztáján sem tanító, sem tanoncz nincs". Ezalatt azt értette, hogy a gyerekek májusban már nem járnak iskolába, a tanító pedig nem kapja a járadékát. Saját maga kénytelen fizetni a lakbérét, mert a szülők feje: Berkeczi Mihály és Tótutcai Tifán Antal így rendelkezett. Hasonlóképpen nyilatkozott a magykútpatakai tanító, Tamás József is, aki máj. 17én írta meg a plébánosnak: ne jöjjön záróvizsgálatot tartani, "mivel a gyermekek annyira elszélledtek, hogy e hóban egyet sem láttam még az iskola felé járni sem, s még a múlt hóban is kevés volt". A szülők neki sem adták még meg a "tandíját".

357 A tanyai iskolák eredményesebb működését és valószínűleg a mulasztók számának csökkentését akarta elérni az oroszhegyi egyházközségi gyűlés, amikor 1882. ápr. 23-án a plébános javaslatára az erdei laktanyákra Berkeczi Mihályt iskola látogatónak és megyefiának megválasztotta. A szűkebben értelmezett Varságon Tamás András fia Márton, Nagykútpatakában pedig Tamás Dobogós János lett a segítője.

358 Az 1880-as évek végén az egyházi és községi vezetők igyekeztek rászorítani a havasiakat, hogy gyerekeiket iskolába járassák. Valószínűleg pénzbüntetést vetettek ki a mulasztó gyermekek szüleire. Erre utal egy 1889. nov. 24-én kelt föltűnően görcsös parasztírással íródott "Szomszédi bizonyítvány", amelyben Balázs Jánosné havasi lakos négy szomszédja bizonyítja, hogy az asszony gyermekei betegség miatt nem mentek iskolába. Az oroszhegyi plébános elfogadta a tanúskodást, és Balázsnét felmentette a büntetés terhe alól.

359 Az oroszhegyi, illetve a varsági határ tanyai iskolái nemcsak a gyermekek tanításának és nevelésének színtereiként működtek, hanem fontos szerepet töltöttek be a tanyán élő népesség közéletében is. Tanítóik a környék "ügyvédei", tanácsadói, kérvényírói, ügyintézői voltak, akik szükség esetén képviselték a havasi lakosság érdekeit. A XIX. század végi és a XX. század eleji egyházközségi iratokból megállapítható, hogy a tanyai iskolákban tartották az egyházi és községi önállósodásról, templomépítésről, harangvásárlásról és más hasonló fontos kérdésekről tárgyaló népgyűléseket. A Központ területén felépített régi tanyai iskolában 1904 előtt miséztek is. A XX. század első felében a tanyai iskolák váltak az erőteljesen bontakozó közművelődés fórumaivá. A két világháború között, különösen László -Domokos (1927-1931) és Lázár Albert (1931-1932) varsági plébánossága idején fellendült és OPI. Plébániai iratok. 1881. OPI. A róm. kat. egyház jegyzőkönyve (1869 -1902). 10. OPI. Plébániai iratok. 1889.