Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
Oroszhegyi Bagzos-Diafalvi Bagzos ezen két Bagzosba is sokan laknak, egy része kaszáló, de termik itten is még rozs is, ezen kívül árpa, zab, len, kender, káposzta és más kerti vetemények ittis sok ház és pajta van, úgy néz ki nyáron kivált mint szinte a Magyarhonba lévő tanyák, ezek is hasonlók: Lapos Magyaró, Varságtisztája - Vaskaliba mind sok termesztménny'el gazdagok kivált széna és zabbal, a sok ház s épület mián falunak is beillenék." A derék oroszhegyi jegyző Varság patakáról megjegyezte, hogy "eleven folyam". "Sokfűrész és malom van rajta". 29S 1866. május 24-én Csató József udvarhelyi esperes felháborodott levelet írt az oroszhegyi plébánosnak a Varságon kint élő oroszhegyiek papi ellátatlanságának bonyodalmai miatt: "Szomorúan értesültem, hogy az oroszhegyi havasokon hívei közül többen azon merényre vetemedtek, hogy elhalt keresztény társaikat a' lelkészi hivatal tudta nélkül eltemették." Utasította az oroszhegyi plébánost, hogy azonnal tájékozódjon és intézkedjen. 299 1868-ban Orbán Balázs Oroszhegyről írva megemlékezett a falu havasi szállásairól: "...e falunak éléskamrája azon roppant kiterjedésű havas, mely itt kezdődve több négyszög mértföld kiterjedésben Gyergyó és Sófalváig rúg. Az e havas közti irtásokat Szállásnak nevezik, itt van mindenkinek havasi lakása, pajtája, itt él e falu népe nyaranta, itt legelteti nyájait, itt csinálja téli széna készletét, mert e nép főként marhatenyésztéssel foglalkozik határtalan havasán legelnek szabadon még télen is azok a híres oroszhegyi fürge lovak". Tudósítását megtoldotta egy humorosnak szánt ismeretlen szerzőjű versezettel, amely olyan "vadonfi" legénykéről szól, aki a varsági havasokban nőtt föl, és amikor egyszer az apja lecsalta az oroszhegyi faluba, ugyancsak rácsodálkozott a falusi életre, különösen pedig a templomi ceremóniára. 300 1880 első napjaiban Laiber Antal, a nemrégiben kinevezett oroszhegyi plébános annak rendje-módja szerint házszentelést tartott Oroszhegy területén. Mivel komolyan vette feladatát, havasi híveinek házait is igyekezett fölkeresni. A nagy hóban ez a merész vállalkozás rengeteg fáradságába került. Frissen szerzett havasi élményeiről 1880. jan. 26-án levélben számolt be Fogarassy Mihály gyulafehérvári püspöknek, egyben segítségét kérte a különleges helyzetből adódó feladatok megoldásában: PFH. 82-83. OPI. Plébániai iratok 1867. - Hasonló esetre került sor 1883-ban is, amikor Tifán Mihály és Tifán Zsuzsanna oroszhegyi illetőségű "varságtisztási lakosok" testvérüket Tifán Erzsébetet "minden szokásos szertartás nélkül" a havasokban eltemették. Az ügy a szolgabíró tudomására jutott, aki 1884. aug.. 16-án határozott intézkedéseket foganatosított. (OPI. Plébániai iratok 1884.) ORBÁN Balázs 1868-1873. I. 96-98. - Orbán Balázs valószínűleg nem látta az oroszhegyiek varsági szállásait. A XX. századi Varság község területének nyugati szélén, Tartód váránál járt ugyan, de hat órás gyaloglás után Korond felől érkezett. Közben volt alkalma tanulmányozni a korondiak fenyőkúti és pálpatakai szállásait (I. 131.). Oroszhegyen természetesen járt. Költői szépségű sorokban ecsetelte az Őrhegyről végignézett naplementét. (I. 104-105.) Oroszhegyi tartózkodása során a helység vezetőitől sokat hallhatott a falu népének havasi gazdálkodásáról. Egyébként is Oroszhegy, az oroszhegyi havasbirtoklás, az oroszhegyiek havasi szállástartása nem jelentett ismeretlen, idegen világot számára, hiszen Oroszhegy közelében, Lengyelfalván született, egy olyan havasalji faluban, amelynek népe évszázadok óta birtokolt havasokat az oroszhegyi havasok szomszédságában.
