Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Márta: Szabó Kálmán, a Kiskun Múzeum támogatója
Mészáros Márta Szabó Kálmán, a Kiskun Múzeum támogatója Kecskemét városa méltán büszke Szabó Kálmánra, aki 1911-től részt vett az akkor születő városi múzeum megalapozásában, majd több évtizeden keresztül irányította is az intézményt. Régészeti, néprajzi, művelődéstörténeti kutatásai Kecskeméthez kötötték, munkásságát elismerték és méltatták életében, és nem feledték halála után sem. Születésének századik évfordulóján 1986-ban több alkalommal megemlékeztek sokrétű tudományos és közművelődési munkásságáról Kecskeméten,1 illetve Fekete János írt rövid megemlékezést a kiskunfélegyházi sajtóban.1 2 3 Az őt méltatok előzményként megemlítették, hogy a félegyházi neves családból származó fiatalember elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd egyetemi tanulmányai után szinte rögtön Kecskemétre került, és a városi múzeum őrévé nevezték ki. A régmúlt emlékeit már diákkorában is gyűjtötte, amely felnőtt korában hivatásává, életcéljává is vált.'1 Szabó Kálmán Kiskunfélegyháza szülötte, de sajnálatos módon a szülőváros keveset tud máshol elhíresült, megbecsült fiáról. E tanulmány néhány adalékkal szeretné kiegészíteni Szabó Kálmán eddig ismert és publikált élettörténetét és munkásságát, amely a szülővároshoz, a családhoz, az iskolához, és a múzeumhoz fűződő kapcsolatát, kötődését mutatja be. Félegyháza volt a szülőhely, a szellemi bölcső és a végső nyughely is Szabó Kálmán számára. A szomszéd városban beteljesedő élete mellett mindig figyelmet fordított szülővárosára, elsősorban annak múzeumára is. A Boczonádi Szabó család Szabó István családjával 1765-ban a Heves megyei Boconádról költözött Félegyházára. Három fia közül Márton fiatalon elhunyt, de János és Imre már itt 1 Kecskeméten 1986. november 24-25-én rendezték meg a Bács-Kiskun megyei Múzeumi Szervezet tudományos ülését Szabó Kálmán tiszteletére, születésének századik évfordulójára. A konferencián elhangzott előadások a következő esztendőben kiadott kötetben megjelentek. (SZTRINKÓ I. szerk. 1987.) Itt több előadó is méltatta Szabó Kálmán néprajzi munkásságát (SZTRINKÓ István 1987. 3-7., MÉSZÁROS Ágnes 1987. 25-29., KRISTON VÍZI József 1987. 25-35.), ismertette a múzeumban őrzött hagyatékát (SZABÓ Zoltán 1987. 8-9.) és az általa vezetett múzeum kecskeméti sajtóban való megjelenését (PÁLMAI Rita 1987. 10-18.). 1986-ben a Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 2. sorozatban jelent meg Szabó Kálmán válogatott írásai című emlékkötet, amelyben régészeti és néprajzi tanulmányait, cikkeit gyűjtötték össze a szerkesztők. Az ünnepi kötet bevezető tanulmányát Kőhegyi Mihály: Szabó Kálmán emlékezete (1886-1963) című korábban megjelent írásával egészítették ki. (KŐHEGYI Mihály 1974. 427^156.) 2 FEKETE János 1986. 8. 3 KŐHEGYI Mihály 1963.; 1974. 427.; Kecskeméti életrajzi lexikon 1992. 225-226.; SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 2005. 7. 33
