Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
II. Múzeumi műtárgyak - Gyarmati Andrea: Halasiak az 1848–49-es szabadságharcban
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Vári Szabó István 1827-ben született. 1848-ban joggyakomokként, majd rövid ideig hadbíróként dolgozott. A hadnagyi tiszti rangot éppen megkapta, mikor kitört a szabadságharc. Először közkatonának állt be a Vasa-gyalogezredbe, ahol később ezredkadét lett. 1848 őszén Jellacié ellen vonult. Mint hadnagy átkerült a honvédséghez, részt vett a pákozdi, schwechati, nagyszombati csatákban, majd Komáromon, Budán át Szolnok, Tokaj, Debrecen felé csatázva Arad, Temesvár ostromában. A szenttamási ütközetben tanúsított vitézségéért emlékérmet kapott. 1849 elején, mint a 38. honvéd zászlóalj századosa, kapitány volt az aradi táborban Vécsey tábornok parancsnoksága alatt, egészen a vár elfoglalásáig. Innen a táborral Temesvár alá vonult és részt vett az ottani küzdelmekben. Július végén zászlóalját Damjanich parancsnoksága alatt az aradi várőrségbe osztották be, és így ismét Aradra került. Augusztus 7-én Kossuth Lajos Erdélybe küldte az ellenség táborán keresztül Bemhez egy irattal, amelyben Bemet az öszes magyar haderő vezérévé nevezte ki. Ugyancsak ő vitte a vesztett temesvári csata első hírét Kossuthnak a csata napján. A vár eleste után elfogták, és mint honvéd századost Bécsbe szállították, ahol 11 hónapig a dologházba zárták. Ezután besorozták osztrák közlegénynek és Itáliába vitték, ahonnan 600 pengő forint váltságdíj ellenében elbocsátották. Ezt követően hivatali pályafutását Kiskunhalason kezdte meg 1852-ben. 1872-ben polgármesternek választották. 1906-ban halt meg.13 Török Elek 1824-ben született,14 a szabadságharc alatt századosként harcolt.15 16 1867 februárjától Kiskunhalas város főbírája,11' majd királyi járásbíró volt. 1910-ben halt meg.17 FŐHADNAGYOK Barátosi Bibó György 1830-ban született Kiskunhalason. A szabadságharcban először tizedes, majd 1848 őszén a Lehel-huszárezredben hadnagyként szolgált az aradi ostrom seregben. 1849 áprilisától főhadnagy ezrede 7. századánál az V. hadtestben, a temesvári ostrom seregben. A borosjenői fegyverletételig harcolt.18 A szabadságharc bukása után a megtorlást elkerülte, jogi tanulmányait befejezte és ügyvédi oklevelet szerzett. 1862 és 1867 között a város első aljegyzője, majd rövid ideig rendőrkapitánya volt. 1913-ban hunyt el.19 Gaál Lajos 1827-ben született, régi halasi redemptus család leszármazottja. 1848-ban nemzetőrnek állt, hadnagyi, majd főhadnagyi rangot szerzett. Délvidéken a Temes vidékén, majd Szolnok mellett harcolt. Itt fogságba került és rövid időre bebörtönözték. Szabadulását követően Kiskunhalason vállalt tanári állást a református gimnáziumban. 1909-ben halt meg.20 13 LEHÓCZKI György 2002. 40. 14 1824. év Kereszteltek anyakönyve, Református Egyházközség Kiskunhalas. 15 MIKÁR Zsigmond 1891. 189. 16 CSERI Gábor 2002. 38. 17 69/1910 Meghaltak anyakönyve, Református Egyházközség Kiskunhalas. 18 BONA GÁBOR 1998. 157-158. 19 SZAKÁL Aurél - GYARMATI Andrea 2002. 160. 20 SZAKÁL Aurél - GYARMATI Andrea 2002. 176. 97
