Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Ágnes: Lóránd Nándor munkássága
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Az Orvostörténeti Közleményekben jelentette meg Katona József naplója a múlt század végi gyógyszerészképzésről című dolgozatát.14 Katona Zsigmond fia naplójában visszaemlékezett apja gyógyszertárában töltött gyakornoki éveire és a pesti egyetemi évekre, később a debreceni és pozsonyi segédi korszakára. Szintén az Orvostörténeti Közleményekben olvasható a 19. századi kolerajárványokról szóló írása.15 Ebben kihangsúlyozta, hogy a kolerajárványok idején nagyon fontos volt a tisztaság és levegő eránt való szorgoskodás. Tartózkodni kellett a nehéz és zsíros ételektől, éretlen gyümölcsök evésétől. Ópium és kámfor volt a leghatásosabb gyógyszer erre a betegségre. Az Alföldön olyan kevés volt az orvos, hogy a gyógyszereket a lelkipásztoroknak és jegyzőknek is kiosztották. Legnagyobb lélegzetű munkája, legértékesebb tanulmánya az Adatok Bács- Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről16 címmel jelent meg a Cumaniában. Ebben közre adta a megye összes gyógyszertárának és kórházának történetére vonatkozó levéltári és helytörténeti gyűjtésének eredményeit, bemutatta a jelesebb gyógyszerészeket. Anyaggyűjtése idején kiterjedt levelezést folytatott a megye 89 patikájának gyógyszerészeivel, fényképeket, dokumentumokat kért tőlük, hogy minél pontosabban mutathassa be a patikákat. Tanulmányát Kecskemét patikáinak számbavételével kezdte, majd a megye gyógyszertári hálózatának ismertetését a különböző helyiségek nevének alfabetikus sorrendjében, és mindig az adott település rövid helytörténeti ismertetésének összefoglalásával folytatta. A dolgozatban közölt táblázatából kiderül, hogy Bács-Kiskun megyében a 18. században 3, a 19. században 41, a 20. században az államosításig 47 gyógyszertár létesült. Lelkes és szerteágazó munkássága, látványos kiállításai országosan is elismert, népszerű, mindenki által szeretett kutatóvá tették Lóránd Nándort, itthon mégis nehéz küzdelmet kellett vívnia gyűjteménye elhelyezéséért, hiszen 1981-ben megszűnt a kiállítási lehetősége, és a múzeumi anyag a Rendőrfaluba került raktározásra. 1983-ban súlyos betegen kapta a jó hírt, hogy a patikamúzeum ügye mégis megoldódik, s gyűjteménye méltó elhelyezést kap a város központjában. 1984-ben a Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság hivatalosan átvette Lóránd Nándortól a 2504 db tárgyat, 560 db könyvet, 151 gyógyszerészeti folyóiratot számláló szakgyűjteményt, s 1985-ben megnyílt az anyagából rendezett állandó kiállítás. Magánéletében is rendkívül sokoldalú és tevékeny ember volt, többféle sportot űzött. 1938-ban kezdeményezője volt a vitorlázórepülés megteremtésének, állandó résztvevője volt az autó- és motorversenyeknek. Több mint 15 évig vezette e Gyógyszertári Központ fotókörét, több száz fényképet készített előadásaihoz, cikkeihez, kiállításaihoz. Nyolc évig tanított a megyei gyógyszerészasszisztensi tanfolyamokon, tagja volt több tudományos társaságnak. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1971-ben Than Károly, 1975-ben Katona Zsigmond, 1978-ban Kátai Gábor, 1983-ban Emyey József emlékéremmel tüntette ki. (Elhangzott: Szalkszentmárton, 2009.) 14 LÓRÁND Nándor 1974. 247-251. 15 LÓRÁND Nándor 1973. 311-319. 16 LÓRÁND Nándor 1975. 145-181. 73
