Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)

I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Ágnes: Lóránd Nándor munkássága

Mészáros Agnes: Lóránd Nándor munkássága

melyet 1941-től ingyen bocsátott a Szent László Kórház betegeinek rendelkezésére. Egy argentin tőkéscsoport jelentkezett is a gyártási jog megvásárlására tett ajánlatával, de a készítmény nem kapott forgalomba hozatali engedélyt. Fördős Lajos másik találmánya az aktív iszap nevű lábfíirdősó volt, amely feloldotta az ízületekben lerakodott káros anyagokat. A Tellur vegyészeti gyár ajánlkozott a gyártásra, de Fördős Lajos 1948-ban történt váratlan halála megakadályozta a termék forgalomba hozatalát és gyártását.

Gyógyszerésztalálkozó 75 évvel ezelőtt az ,, Arany homokon ” címmel írt arról az 1899. szeptember 27-i szüreti mulatságról, amelyet Katona Zsigmond rendezett otthonában, megvendégelve az akkori gyógyszerészszakma vezető képviselőit.9

A Gyógyszerészet 22. évfolyamában ismertette Rozsnyay Mátyás életének Bács-Kiskun megyei kapcsolatait.10 11 Rozsnyay Mátyás 1833-ban Szabadszálláson született, iskoláit a kecskeméti Református Kollégiumban végezte. Gyógyszerészi tanulmányait Pesten és Bécsben folytatta. O írta az első magyar nyelvű sakk-könyvet is. Katona Zsigmonddal egész életében jó barátságban volt, kölcsönösen segítették egymást gyógyszerészi munkájuk során.

Fatégelyek a kecskeméti gyógyszerésztörténeti szakgyűjteményben címmel tette közzé fatégelyekre vonatkozó kutatási eredményeit 1978-ban." Dolgozatában sajnálattal állapította meg, hogy a témának nincs magyar nyelvű szakirodalma. Esztergályos és asztalos mesterek véleményét is kikérte a fatégelyek kormeghatározására tett törekvéseihez. Megállapította, hogy általánosan különböző puhafafajtákból esztergá- lyozták az edényeket, de a régebbi tégelyek között talált gyertyán, hárs, nyárfa, szilfa, eperfa, körtefa, cseresznyefa edényeket is. A gyógyszerfeliratokból, ezek írásmódjából, díszítéseikből következtetett az edények korára.

Egy 1973-ban megjelent cikkében leírta a gyógyszertárak államosítás idején történt átszervezését.12 A szocialista átszervezés idején egyes patikákat bezártak azokban a helységekben, ahol több volt, és olyan falvakba vitték, ahol nem volt patika. Összekeveredtek a berendezések és felszerelések, így ma már nehéz kideríteni a tárgyak eredeti lelőhelyét. Az államosítást követően nagy selejtezéseket tartottak, a hatalom a régi tárgyakat a reakciós múlt részének tartotta, így senki nem mert felszólalni a selejtezések ellen, nehogy szabotálónak bélyegezzék. Nagyon szép, értékes porcelánok és üvegek kerültek átadásra a MEH-nek. A vállalat dolgozói közül többen kérték az akkori vezetőséget, engedje meg, hogy néhányat megvásárolhassanak virágvázának otthonuk díszítésére. De bizony csak szigorú rendreutasítást kaptak.

A Bács-Kiskun Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának Közleményeiben Juhász Máriával közösen ismertette a gyűjteményben lévő népi gyógyászati dokumentumokat.13 Ebben házi gyógyszereket, hideglelés, köszvény, orbánc, kopaszság elleni recepteket tettek közzé a szerzők. Kuriózumként kiemeltek egy 1730-as életesszencia leírást, amelynek alkalmazásakor már nem kellett figyelembe venni a hold és más planéták állását.

9 LÓRÁND Nándor 1975. 61-62.

10 LÓRÁND Nándor - JUHÁSZ Mária 1978. 224-226.

11 LÓRÁND Nándor 1978. 265-269.

12 LÓRÁND Nándor 1973. 28-31.

13 LÓRÁND Nándor - JUHÁSZ Mária 1978. 325-340.

72