Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Kovács Zita: A kortárs lehetősége és felelőssége – Miskolczy Ferenc a bajai múzeumalapító, gyűjteménygyarapító festő
Kovács Zita: A kortárs lehetősége és felelőssége - Miskolczy Ferenc... 37-ig a bajai ínségmunkások részére létesített szőnyegszövő műhely vezetője,27 1936-37-ben a Bajai Képtár egyik alapítója, 1937-1984 között a Türr István Múzeum képtárának felügyelője volt.28 Otthonának megteremtése sem volt kevésbé romantikus életrajzánál. Miskolczy 1932-es letelepedését megelőző években Baja város főépítészének, Nagy Mártonnak29 műszaki rajzolója kezdett egy lakóház építésébe az 1920-as évek végén. A később „Bagolyváraként elhíresült épület a Szentháromság tér közelében, a Kama- rás-Duna partján, a Parti utca 1. szám alatt állt. Nagy Márton 1929-ben Budapestre költözött, segédje pedig munka nélkül maradt. A Takarékpénztár kölcsönéből megkezdett építkezés félbe maradt, a hivatalnok eladósodott, a tartozás elől még abban az évben külföldre menekült. A Bagolyvár néhány évig üresen állt, gyerekek játszottak a falak között, baglyok fészkeltek bele (innen a neve). Miskolczy 1937-ben megvásárolta a festői fekvésű épületkezdeményt a Takarékpénztártól, majd saját tervei alapján (Miskolczy László építész segítségével) fejezte be az építkezést.30 A Bagolyvárban élt haláláig.31 Az 1930-as években egyre inkább polarizálódó művészeti és politikai közélet határozott lépésekre késztette az alapvetően baloldali beállítottságú, az 1931-ig Rózsa Miklós vezette KÚT művészeit. A jól szervezett római iskola alkotói lényegében kisajátították a „modem” művészet státuszát a hivatalos művészeti közéletben. Rózsa Miklós kiválásával (és tegyük hozzá Miskolczynak a legitimista csoporttal való szoros kapcsolatát sem nézte az akkori kultúrpolitika jó szemmel) Miskolczy 1931 után nem kapott még csoportos bemutatkozási lehetőséget sem. Az alkotó ember szelleme azonban a kényszerű mellőzöttség és a hétköznapi kenyérkereset időszakában is a művészi kibontakozás útját kereste. A végtelenül alázatos, de egyéni ambícióit feladni nem képes Miskolczy a második világháború után sorra futja művészi zsákutcáit. Az alkotó szellem a megalkuvást, a behódolást, a teremtő kéz a szocialista, realista, idealista művészi propaganda eszköztárát választja. Utolsó jelentékeny alkotói periódusa 1950-54 közé tehető, ekkor készíti Bajáról, az ezerarcú Dunáról és a Kamarás-Dunáról akvarell sorozatát. Baja város iránti tisztelete, szeretete 1930-tól helyi ihletésű alkotásokra sarkallta: elkészítette a Déri-kert I. világháborús hősi emlékművét,32 megmintázta az 1956- os jeges tavaszi árvíz által később elsodort Vörös-hidra a „Pecáló fiú” szobrát,33 34 Baja nagy szülötteinek: Tóth Kálmánnak, Türr Istvánnak, Mészáros Lázárnak domborműveit,’4 a bajai kórház szülészeti osztályának déli homlokzatán lévő Anyaság c. 27 Az I. világháborúban özvegyen maradt asszonyok számára, megélhetésük biztosításáért létesített műhelyt 1932-1937 között irányította. TIM Adattár, 909.86. 28 TIM Adattár 909.86. 29 Nagy Márton (1885-?) Baja város főépítésze 1925-1929 között. 30 TIM Adattár 1347.91. 31 Miskolczy Ferenc 1991-ben a Bagolyvárat, valamint alkotásainak jelentős részét végrendeletében Baja városra hagyta azzal a feltétellel, hogy a ház, amelyben otthonra lelt Baján a festő, kuitúrpolitikus, tanár emlékházaként működjön tovább. 32 Miskolczy Lászlóval és Padányi Gulyás Jenővel 1934-ben. Egyes szerkezeti elemek tervezését Nagy András, Baja város főépítésze (1929-1960) készítette. 33 1934. 34 A reliefek mindhárom esetben a szülőházra készültek. Türr István domborművét a Nagy András tervezte Duna parti emlékműre is felhelyezték 1934-ben. 62
