Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Kovács Zita: A kortárs lehetősége és felelőssége – Miskolczy Ferenc a bajai múzeumalapító, gyűjteménygyarapító festő
Kovács Zita: A kortárs lehetősége és felelőssége - Miskolczy Ferenc... A budapesti Nemzeti Szalon anyagi és erkölcsi elismerést hozó tárlataiba, a főváros művészeti életébe 1924 után is rendszeresen bekapcsolódott. Budapesten a Nagymező utcában 1930-ig műtermet bérelt, ahol a franciaországi, müncheni, spanyol és itáliai iskolák tapasztalatait dolgozta fel. Altdorfer, Schongauer és Dürer szellemiségében készített rézkarcaiban a nyers realizmust a primér fantázia képeivel vegyíti, finom, modem, visszafogott művészi nyelven. A művek három ciklusban, önálló kiadványként jelentek meg Rózsa Miklós előszavával: az Egy ember élete,14 a Szerelem örök történet és a Jézus élete.15 Az albumok bibliofil ritkaságok, hiszen pusztán 30 példányban láttak napvilágot. Miskolczy azonban nem csak műtermet bérelt és műfajt váltott 1924-ben, de ez évtől datált alkotásaiba beépítette az európai „izmusok” tanulságait valamilyen „poszt-” vagy „nach-” formában. Posztexpresszionizmus, posztimpresszionizmus, posztkubizmus, posztkonstruktivizmus, posztfauvizmus, új tárgyilagosság, és ezeknek az irányzatoknak a további keveredései mutathatók ki az 1924-1930 között születő munkákban. Talán egyéni mitológiáját próbálta megtalálni segítségükkel — annyi azonban biztosan állítható, hogy az életmű legtekintélyesebb, legegységesebb, legértékesebb alkotásai készültek ekkor. Az 1925-ös esztendő még egy okból különleges jelentőségű Miskolczy Ferenc életében és életművében. A festő bátyja, Miskolczy Dezső Rockefeller-ösztöndíjat nyert Madridba, ahová fivérét is magához hívta. A Spanyolországban töltött egy esztendő alatt a festő végigjárta Madrid, Segovia, Granada, Sevilla, Toledo utcáit, a spanyol vidéket. Az életmű művészileg ugyancsak értékes kollekciója, a spanyolkorszak remekművei ekkor születtek. A spanyol tanulmányút idején kapta életének (számára) legfontosabb „küldetését”. Miskolczy László, a másik fivér néhány évvel korábban csatlakozott a Nemzeti Összetartás Társaskör legitimista csoporthoz, melynek felkérésére a Lequeitióban tartózkodó Habsburg Ottó főherceg portréját kellett megfestenie.16 A portré s még egy rézkarc a királyné engedélyével tíz nap alatt készült el. Az akkor 13 éves II. Ottó nyolcszor ült modellt Miskolczynak, s ez idő alatt magyarországi útirajzokat, s Fazekas Mihály Lúdas Matyiját olvasták fel. A magyarországi legitimisták egy szomorú, száműzött, büszke királyfi portréját várták a festőtől, Miskolczy azonban egy igazi gyermekportrét készített: „a barna göndör haj, a beszédesen csillogó, kérdő szemek, a néha kipirult arc, a vastag piros ajkak egy egészséges, kedves gyermekéi voltak.”17 A mű születését követően a festő és modellje közel 70 év múltán találkozott Baján. Spanyolországból hazatérve a Nemzeti Szalon 345. tárlatán mutatta be az egy év alatt készült olajképeit, akvarelljeit, pasztelljeit, grafikai lapjait, rézkarcait, köztük a száműzetésben élő Habsburg Ottó főhercegről készült rézkarcot.18 A Hispániában készült alkotásokra felfigyeltek a kritikusok és a szakma is. Lyka Károly elismerő szavai mellett Mariay Ödön kritikus egy szépirodalmi folyóiratban közölte 14 Véletlen egybeeséssel Kassák Lajos ugyanolyan című önéletrajzi könyvével egyidőben látott napvilágot. 15 Egy ember élete, 19; Szerelem örök történet, 19; Jézus élete, 19. 16 Adattár 1347.91. 17 M.F.: Naplóm Lequeitióból, 1925. 18 Összesen 41 darabot. 60
