Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Kovács Zita: A kortárs lehetősége és felelőssége – Miskolczy Ferenc a bajai múzeumalapító, gyűjteménygyarapító festő
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében bácskai, sárközi vidéket. A teljes életművet tekintve (a spanyol-korszak mellett) a legértékesebb, posztimpresszionista alkotásai ekkor készültek Jánoshalmán, Öcsény- ben és Baján. Az 1918-1924 közötti korai művészi periódusban készült számos, a nagybányai művészettel rokonítható alkotása már határozottan mutatja a jól felismerhetővé váló Miskolczy stílust. A homogén, tiszta színű, nagy festékfoltokból való építkezés szerves, egységes hatást eredményez. A naturalisztikus látványfestészetben ugyanúgy felfedezi saját útját, mint a nagybányai neós hatások beépítésében. Bár bajai letelepedését véglegesnek tekintette, a főváros művészet vérkeringésétől, és a külföldi tanulmányutaktól a két háború között sem szakadt el. Kapcsolatban állt a bajai kötődésű Oltványi Imrével,7 és Oltványi apósával, a műgyűjtő, művészeti író Rózsa Miklóssal, a magyarországi progresszív művészeti élet fáradhatatlan szervezőjével, s a köréjük csoportosuló művészekkel, művészetpártolókkal: a KUT-tal és a Gresham-csoporttal.8 9 Művészi pályája második szakaszában (1923-1930) számos magyarországi és külföldi (nem csak művészeti, de néprajzi) tanulmányutat tett. A bajai Uránia Filmszínházban (építész fivérével, Miskolczy Lászlóval együtt) készített díszítőszobrászi munka tiszteletdíjából utazott először Németországba 1923 végén. Az 1924-es esztendőt Münchenben Kubinyi Sándor növendékeként,1’ majd Hans Hofmann szabadiskolájában töltötte.10 11 Az európai avantgárd irányzatainak hatására ekkor, Hans Hoffmann iskolájában, s később hazatérve a Magyarországon terjedő új szellemiséggel, a Rózsa Miklós vezette KÚT, az UME11 és kiállítóhelyük a Nemzeti Szalon termeiben találkozva következik be fordulat Miskolczy életművében. Németországi tanulmányútja végén, hazatérése után 1924-ben első Nemzeti Szalon-béli kiállításán12 a németországi tanulmányokat megelőző években festett őcsényi, bajai, jánoshalmi alkotásait mutatta be. Erre a korai alkotókorszakára (1918-1924) a fővárosi kritika is felfigyelt. A Nemzeti Szalonban rendezett első kiállításáról 1924-ben a Pesti Naplóban így írtak: „Miskolczy Ferenc tiszta színekben ragyogó képei s gazdag fantáziára valló grafikái lepik meg kellemesen a látogatót. Ez a fiatal, alig huszonöt éves piktor olyan lendülettel indul, annyi a mondanivalója, s olyan magasrendű célok felé tör, hogy pályája további szakasza elé a legnagyobb reménységgel tekinthetünk. Őcsényi képein a felfokozott színek tüze, a brutálisan széles ecsetkezelésen is átütő lágyság, a pompás vonalvezetés és kompozíciós érték azokat az értékeket juttatja eszünkbe, amelyekkel Csók István régebbi képein találkozunk. Miskolczy a rézkarcoló tűnek is ihletett művésze, amit különösen Másvilág című ciklusa bizonyít. Pár finom pasztell] e még inkább megerősíti róla táplált jóvéleményünket.” 13 7 Oltványi (Artinger) Imre (1893-1963) művészeti író, műgyűjtő 8 Rózsa Miklós (1873-1945) író, költő, művészettörténész, műkritikus, az 1896-évi millenniumi kiállítás idején a Párizsból hazatért Munkácsy titkára volt. Rózsa Miklós vezette fénykorában a Képzőművészek Új Társaságát (KÚT) 1926-1931 között, Oltványi pedig a Gresham-kör alapító tagja, művészeti vezetője 1925-1944-ig. 9 Kubinyitól a rézkarc műfaját sajátította el. 10 Kubinyi Sándorhoz Rózsa Miklós ajánlotta be, Hans Hoffmannhoz pedig Kubinyi 11 Új Művészek Egyesülete, Vaszary János alapította 1925-ben a KÚT fiatalítására 12 A Nemzeti Szalon 325. kiállítása Miskolczy Ferenc 71 db 1919-1924 között készült alkotását mutatta be. 13 Pesti Napló, 1924. november 1. 59
