Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Kovács Zita: A kortárs lehetősége és felelőssége – Miskolczy Ferenc a bajai múzeumalapító, gyűjteménygyarapító festő
Kovács Zita A kortárs lehetősége és felelőssége - Miskolczy Ferenc a bajai múzeumalapító, gyűjteménygyarapító festő A magyar művészettörténet mélységeiből olykor felbukkan egy-egy név, néhány addig árnyékban pihenő történet, festmény vagy grafika, s ez megteremti a lehetőségét annak, hogy korábban rejtett életművek ékelődjenek a változtathatatlannak hitt értékelések tézisszerű kijelentései közé. Az elfeledett kortárs alkotók szerencsésebb- jei még életükben dicsekedhetnek róluk szóló hosszabb-rövidebb értékelésekkel, még ha azok sokszor csak a szerző erősen szubjektív megérzéseiből fakadnak is. Miskolzy Ferenc életműve is hasonló sorsot tudhat magáénak. A róla szóló irodalom Baján is csak periférikusán ismert, három katalógus előszóban, három rövid életpálya ismertetésben és egy helytörténeti kutató életrajzi gyűjtésében merül ki.1 Igazságtalanul kevés. Hiszen Miskolczy Ferenc, akinek 1918-1930 közötti jelenléte a magyar művészeti életben, 1930-tól haláláig pedig Baja város közéletében folyamatosan érzékelhető, értékelhető, múzeumtörténeti, kultúrtörténeti és egyben művészettörténetijelentőségű is. Miskolczy Ferencnek nem Baja volt szülővárosa, Vácott született 1899-ben. Édesapjától, a telekkönyvvezető, országos hírű méhész és szakíró Miskolczi Ferenc- től1 2 és édesanyjától Nagy-Czirok Ilonától3 gondos nevelést kapott.4 A Miskolczy család a négy gyermek születését követően Bajára költözött. Miskolczy Ferenc diákéveit tehát már Baján töltötte, ahol a népiskola elvégzése után 1910-1914 között a Bajai Ciszterci Főgimnáziumba járt. Gimnáziumi éveiben jelentős hatással volt rá rajztanára, Gáspár János. Az iskolapadból kellett bevonulnia katonai szolgálatra 1917 októberében. Katonaként és magántanulóként5 1918 áprilisában hadiérettségizett, majd ugyanez év októberében leszerelt, és felvételt nyert a Képzőművészeti Akadémiára, ahol Balló Ede és Réti István növendéke lett. Az akadémia elvégzése után 1922-ben szülei kérésére Baján telepedett le.6 Az I. világháborút követő válságos évek után jól érezte magát a bácskai miliőben. Nem csak személyesen, festőecsetjével, pasztell krétájával is bejárta az észak1 Bánáti Tibor, 2004. 2 Az édesapa még i-vel, a gyermekek már y-nal írták nevüket. 3 Miskolczi Ferenc (1866-1950), Nagy-Czirok Ilona (1876-1915) 4 Csakúgy mint fivérei: az orvosprofesszor, állami díjas akadémikus Miskolczy Dezső (1894—1978), Miskolczy Sándor (1896-1916), az 1. világháborúban elesett kertész és Miskolczy László Kossuth-díjas építész (1900-1974). 5 A katonai szolgálatra behívottak rendkívüli érettségi vizsgát tehettek. 6 Édesanyja korai halála után apja újra megnősült, második felesége Katona Erzsébet Máris (1878-1970). 57
