Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)

I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Márta: Szabó Kálmán, a Kiskun Múzeum támogatója

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében

Félegyháza főbírója volt 1837-39, majd 1847—48 között.7 Csáki Erzsébettel (1809- 1904) kötött házasságából öt gyermek született, elsőként József (1840-1899) Szabó Kálmán édesapja. A köztiszteletben álló családból származó József ügyvéd lett, aki mint a királyi járásbíróság albírójaként is dolgozott, majd önálló ügyvédi irodát nyitott. Jelentős gazdaság állt a háttérben, a család tulajdonában, amelynek igazgatása is az ő vállán nyugodott.8

Első házasságát 1870-ben kötötte a Rimaszomatról származó 22 éves Stőhr Mária Irma (1848-1878) nevelőnővel. Házasságukból született első kislány pár hónaposán elhunyt. Mária (1877-1954) lányuk születését követően az édesanya gyermekágyi lázban meghalt 1878-ban. Az özvegyen maradt József 1881-ben újra megházasodott és a Zimonyból származó Munzáth Adolf Tivadar orvos leányát, a 27 esztendős Munzáth Constantiát (1854-1904) vette feleségül.9 Házasságukból hat gyermek született, Géza és Ilona után harmadiknak Kálmán 1886. szeptember 11-én. A család az első négy gyermek születéséig a III. tized 1422. számú házban, a Galamb utcában lakott, majd átköltöztek a város központjában lévő nagy polgárházba, a Kecskeméti utcába (III. tized 1388. a későbbi utcaelnevezés szerint a Dr. Holló Lajos 9., amely a mai városi bíróság épülete helyén állt.10 11) Ezt követően született Kornél (1891-1948) és Irén (1894-1982).

Az első két gyermeket a Sarlós Boldogasszony templomban keresztelték, majd a család az új templomhoz, az 1880-ben felszentelt Szent István templomhoz tartozott. Itt keresztelték Kálmánt is 1886. szeptember 14-én. Keresztszülei, mint az összes testvérének is, édesapjának testvére, Szabó Mária, és férje Bánhidy Andor volt.11

A cseperedő gyermekek sorra iskolába kerültek, így Kálmán az elemi iskola után a helyi katolikus főgimnázium diákja lett 1896 őszén.12 Ez az esztendő különleges volt a város, a gimnázium és valószínűleg a kisdiák életében is, hiszen ez volt az utolsó tanév a régi iskolaépületben. 1896. november 28-án avatták fel a gimnázium új palotáját a főutcán. A félegyházi millenniumi ünnepséggel összekapcsolt átadás alkalmára írt verset Móra Ferenc VIII. osztályos diák, Avató címmel, amely a helyi újságban is megjelent.13

A család életében az 1899-es esztendő szomorúsággal teli volt. Az egyre jobban betegeskedő édesapa október 17-én elhunyt.14 Szabó Kálmán, aki inkább közepes tanuló volt, ebben az esztendőben osztályt ismételt, és a III. gimnáziumi osztályt újból járta. Ekkor lett az osztályfőnöke Szalay Gyula, aki a gyarapodó iskolai régiségtár őre volt, majd kezdeményezője a városi múzeum megalapításának.15

7 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor (szerk.): Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez 1985.558.

8 Félegyházi Hírlap 1899. október 19. szám. 1.

9 A kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony templom plébániájának keresztelői, házassági és halotti anyakönyvei alapján.

10 FEKETE János 2004. 107-108., emellett Kiskunfélegyháza város-, ház-, tanya-, és szőlőtulajdonosainak névj egyzéke. 1901. 41.

11 A kiskunfélegyházi Szent István templom plébániájának keresztelői anyakönyve. Szabó Kálmán István 1886/590, Szabó Benedek Constantin 1888/269, Szabó Koméi 1891/, Szabó Irén Ida 1894/

12 Kis-Kun-Félegyházi Városi Katholikus Főgimnázium Értesítője az 1896/97 tanévről.

13 Félegyházi Hírlap 1896. november 29.

14 Félegyházi Hírlap XVII. évf. 84. sz. 1899. október 19. 1. Nekrológ Szabó József emlékére.

15 MÉSZÁROS Márta 2007. 379^110.

35