Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Bánkiné Molnár Erzsébet: Száz éve született Lükő Gábor a tudós muzeológus
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében kezdték elismerni, eredményei már tagadhatatlanok. Közéleti tevékenységéhez kapcsolódik, hogy javaslatára és kérésére 1965-ben az OMF műemlék jellegűvé nyilvánította a kiskunfélegyházi barokk Kálváriát. Lükő Gábor több alkalommal tartott műemlék-ellenőrzést a Hattyúház felújításánál, melynek tervezett lebontását megakadályozandó, hathatós segítséget kért az OMF-től. 1966 januárjában megköny- nyebbülten jelentette a megyei múzeumi igazgatóságnak, hogy „a Hattyu-ház lebontását sikerült megakadályozni különböző országos hatóságok közreműködésével és az évek óta szándékosan halogatott helyreállítás végre megtörtént”.15 Kevésbé pártolta a Móra Ferenc szülőház emlékmúzeummá alakítását. Levelében azt sem palástolta, hogy az épület állagának romlásához nagymértékben hozzájárult, hogy a kisajátítási határozat megszületése (1965) és a végrehajtás között hat év telt el, s közben a ház csaknem teljesen rommá vált. Lükő kérdésesnek látta, hogy a helyreállítás után marad-e valami az eredeti épületből. Úgy gondolta, mivel eredeti emlékanyag nincs, Félegyházán csak másolatokat lehetne kiállítani, amit nem tartott volna jónak. A városi művelődési osztály azonban kitartott az emlékház terve mellett. Végül Lükő Gábor tanácsát mégis megfogadva, lebontották az utcai fronton állt XX. századi épületet. A részben Szegedről kölcsönzött tárgyakkal berendezett szülőházat 1972-ben adták át a látogatóknak. Ekkor Lükő Gábor már elhagyta a Kiskun Múzeumot, 1971-ben nyugdíjazták. Nyugdíjazása után Fazekas István hívására Lükő még többször visszatért a múzeumba. Előadásokat tartott a Honismereti Klubban, kiállításokat nyitott meg. Munkásságát a tudományos közéletben óvatos hallgatás övezte, de ő visszavonultságában is folyamatosan dolgozott. Többnyire az asztalitok számára rendszerezte ismereteit. 1982-ben mintha megtört volna a jég, enyhült volna az idegenkedés, megjelenhetett könyve, A Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete. Többen bábáskodtak az 1979-ben elkészült mű megjelenésénél. Sokat segített Szabó László és Sztrinkó István pártoló lektori véleménye és Zelenák Katalin közreműködése, aki akkor a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ fafaragó szakkörét vezette. A Művelődési Központ házi nyomdájában, sokszorosított kivitelben megjelent kötetben Lükő Gábor 183 műalkotást mutat be. A népművészeti tárgyak egy részét saját maga gyűjtötte, a többit a múzeumokban munkája során ismerte meg. A Karácsony Sándor emlékének ajánlott könyv muzeológusi tevékenységének tudományos hoza- déka, az összehasonlító népművészeti ismeretek tárháza. 1999-ben Lükő Gábort tisztelőinek sokasága köszöntötte Budapesten, a Ma- gyarok-házában megrendezett születésnapi ünnepségen. Itt, az őt köszöntő kötet átvételekor mondotta: „Szeressétek a kelet-európai kultúrát és rólam feledkezzetek el!”. Az idős tudós szellemi elszigeteltsége kicsit enyhülni látszott, sorra jelentek meg könyvei, gyűjteményes kötetei. Végre a hivatalos elismerést is megkapta, 2001. március 15-én átvehette a Kossuth-díjat. Néhány hét múlva Lükő Gábor meghalt. Temetése éppoly szerény körülmények között zajlott, mint élete. Végső nyughelyét a Kerepesi temetőben kapott, mestere, Karácsony Sándor szomszédságában. Rövid áttekintésem kérdéssel zárom: El feledhetjük-e Lükő Gábort? Azt hiszem a válasz egyértelmű, nem. Szeretjük a kelet-európai kultúrát és nem feledjük 15 Katona József Múzeum irattára: A Kiskun Múzeum beszámolójelentése az 1964/65.évi munkáról. 230/1965. iktsz., továbbá az 1/1966. ikt. sz. 23
