Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Bánkiné Molnár Erzsébet: Száz éve született Lükő Gábor a tudós muzeológus
Bánkiné Molnár Erzsébet: Száz éve született Lükő Gábor a tudós múzeológus főépületének felújítása, a revízió, s a raktárrendezés, a napi múzeumi feladatokat is teljesíteni kellett. A beszámolók szerint Bugacon elkészült 10 építmény, de Lükő ismét túlterheltségére panaszkodik, úgy érzi a finnországi tanulmányútra sem tudott kellőképpen felkészülni. Pedig nagy várakozással kelt útra, hiszen több tanulmány befejezéséhez remélt finn kéziratos forrást. Helsinkiben tartott előadásában azt a magyar-román anyagot ismertette, amelyről úgy gondolta, hogy a finnugor folklórkutatások szempontjából figyelembe veendők.13 Ez a másfél hónapos tanulmányút lehetővé tette, hogy ismét belemerüljön a tudományos munkába. Három publikációja jelent meg:- A fekete zongora. Bartók Béla népművészete. In: Jászkunság- A Cantata Profana népi ábrázolása. In: Művészet- A román néphagyomány jelentősége a finnugor összehasonlító folklór szempontjából (Finn nyelven, sokszorosította a Helsinki Egyetemi Intézet). Az 1966-os év a Kiskun Múzeum kiállítási programjában is jelentős. Az esztendő kilenc időszaki kiállítása közül említem Holló László gyűjteményes kiállítását és Szántó Piroska festőművész kiállítását. Látogatható lett a Bugaci Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, nevezetes látogatói között volt Gösta Berg a svéd skanzen igazgatója. Lükő Gábor ismét telve volt tervekkel. Vándorkiállítást készített Az őskori világnézet emlékei a magyar népművészetben címmel, amit Kalocsán, Dunavecsén, Gödöllőn mutattak be. Szerette volna feldolgozni a kunok művészetének emlékeit a magyar és a szomszédos népek hagyományaiban. Sajnos a terv nem valósult meg. Foglalkoztatták az ugor jávorcsillag-ének, és a magyar népművészet esztétikai és történeti problémái. Terveinek megvalósítását a következő három évtől remélte, tudjuk ez csak részben sikerült. Szerette volna -Finnországban megkezdett munkája folytatásaként - a történeti szempontból nagyjelentőségű runadallamok katalogizálását elkezdeni, hogy a tudományos felhasználásuk könnyebb legyen.14 A munkához állami ösztöndíjat kért Finnországba, sajnos a megmaradt dokumentumokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy megkapta vagy nem. Úgy tűnik 1967-re Lükő Gábor megszokta a Kiskun Múzeum és Kiskunfélegyháza közegét, ismét rendszeresen írt. Kiskunfélegyházán készült el tanulmánya A román Vasilica és az obiugor medvetor címmel, a Jankó János emlékkönyv számára. 1969-ben Lükő Gábornak módja nyílt arra, hogy két hónapig kutathasson Moszkva és Leningrád gyűjteményeiben. A tanulmányút eredménye lett a Leningrá- di Institut Muziki Teatra Kinematografi évkönyvében megjelent írás a kelet-európai és szibériai összehasonlító folklór és népművészet kutatásáról. Múzeumi munkája szintén eredményes. Megnyílt Holló László festőművész állandó kiállítása és a büntetéstörténeti állandó kiállítás. Immár három állandó kiállítás fogadta a látogatókat, hiszen 1965-ben elkészült Balassa Iván forgatókönyve alapján a Petőfi Kiskunsága történeti-néprajzi kiállítás. Úgy tűnik a múzeum társadalmi kapcsolatait is sikerült szélesítenie. Megkezdte a múzeum baráti körének szervezését, eleven kapcsolatot tartott a társadalmi gyűjtőkkel és a helytörténészekkel. A város közéletében is kivívta a helyét, munkáját 13 Előadásának címe: A sámánizmus emlékei a magyar népművészetben. 14 Katona József Múzeum irattára, munkatervek-jelentések 1967-68-69. 22
