Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Bánkiné Molnár Erzsébet: Száz éve született Lükő Gábor a tudós muzeológus
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében A helynévgyűjtés mellett 1965-ben szerveződött a szanki történeti-néprajzi gyűjtés Szánk leendő monográfiájához. A megyei összefogás irányítója Janó Ákos volt. Úgy tervezték, hogy a monográfia 24 tematikus fejezetből áll majd. Lükő Gábor a népművészeti fejezet viseleti részének feldolgozását vállalta. A tőle megszokott gondossággal fogott a munkához. Legelőször összeállította a gyűjtés vezérfonalát, a 17 pontos kérdőívet.10 11 Koncepciója ugyanazt a teljességre törekvő szemléletet tükrözi, ami a moldvai gyűjtéseit jellemezte. Egy-egy kérdés a téma szellemi és tárgyi néprajzára, a viseletkutatás egésze a történelmi, a társadalmi és a gazdasági környezet hatásaira is választ keresett. A teljes kérdéscsoport zárásaként pedig a szanki viseletnek a környező településektől való eltéréseit tárta volna fel. Sajnos a gyűjtés nem valósult meg. Márciusi levelében már azt írta Janó Ákosnak, hogy nem vesz részt a munkában. Morális okokra hivatkozott. Úgy látta, hogy Janó nem teljesítette kérését a helyi kutatók bevonására vonatkozóan. „Most, amikor országos viszonylatban nagy erővel és szép sikerrel folyik a társadalmi néprajzi gyűjtés szervezése, a mi megyénk viszont talán az utolsó helyen áll e téren, nem tehetjük meg, hogy a félegyházi járás egyetlen működő honismereti szakkörét s annak évek során gyűjtött anyagát mellőzzük. Akkor sem tehetnénk meg ezt, ha az eddig gyűjtött anyag nem felelne meg mindenben a korszerű tudományos követelményeknek. Még kevésbé tehetjük meg az anyag ismerete híján. Ez a mellőzés olyan nagyfokú bizalmatlanságot fejez ki a társadalmi gyűjtők munkásságával szemben, mellyel én, - eddigi tapasztalataim alapján - nem azonosítom magam, s amely ellen a társadalmi gyűjtőmozgalom fejlődése érdekében is határozottan tiltakoznom kell”- írta Janó Ákosnak.11 A válasz gyorsan megérkezett: „...sajnálnám, ha kimaradnál az első közös vállalkozásunkból” félreértés történt. A gyűjtés a tavaszi szünetben kezdődött, mert a gyűjtők szállása egy iskolai tanteremben elhelyezett vaságyakon volt. Fehér Zoltán, aki mint önkéntes néprajzi gyűjtő vett részt a munkában, így emlékezik a kezdetre: „A tavaszi szünetre nekünk átadott iskola egyik termében egymáshoz tolt asztalokon mindenféle könyvek sorakoztak meg dossziék a halasi múzeum Szánkra vonatkozó kéziratos anyagával. Akik pedig itt összegyűltek, azok közül néhányan ma már a néprajztudomány klasszikusának számítanak holtukban is. Itt volt Lükő Gábor a félegyházi múzeumból, Fe- renczi Imre a szegedi egyetem tanszékvezetője, Végh József nyelvész szintén onnan...” 12 és sorolja a gyűjtőket, akik között egyetlen nő volt, Égető Melinda. Lükő tehát mégis részt vett a munkában, de gyűjtése nem maradt meg, legalábbis nem tudunk róla, a Kiskun Múzeum csupán néhány cédulát őriz. A monográfia sem jelent meg, a témában Janó Ákos, Égető Melinda és Fehér Zoltán publikált. A következő évben Lükő Gábor már a Bugaci Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény pásztortanyáinak építésével, a szükséges tárgyak összeszedésével, megcsináltatásá- val foglalkozott, és tervezte a Kiskun Múzeum új állandó kiállításához a forgató- könyv elkészítését. Tudjuk a feladatot végül nem ő kapta, hanem Balassa Iván. Lükő Gábor azonban mindenben segítette Balassa munkáját. Közben zajlott a múzeum 10 KM. Ad. 2005. 28. 12. 11 KM. Ad. 2005.28.4. 12 FEHÉR Zoltán: A „rónasági csodák” nyomában. (Az 1965-ös kiskunsági néphitgyűjtés) 2. p. 21
