Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
IV. Múzeumi kutatások - Kothencz Kelemen: Életút-vallomások. Egy felsőszentiváni asszony lakóhely-változásai
Kothencz Kelemen: Életút-állomások... tagjai számára egy általános életmodellt, forgatókönyvet, amelyet mindenki a lehetőségeihez képest használ ki, vagy módosít.4 A hosszabbra tervezett kutatás során arra keresem a választ, hogy: mely személyek, és milyen események hatottak a vizsgált személy egyéni életútjára, személyiségére, identitására; a családja, rokonsága, a társadalom tagjai milyen elvárással voltak irányába, és tudott-e ezekkel azonosulni. ÉLETÚT Jelen tanulmány mindössze vázlatot kíván nyújtani egy falusi gazdacsaládból tanítóvá érett asszony életútjából. A felsőszentiváni magyar származású Csorba Mihály (1907-1956) 1934. december 31-én feleségül vette a bunyevác Hódos Máriát (1908-1980). Az ifjú házaspár a nagycsaládi szervezet velejárójaként a férj szüleinek házában kezdte közös életét. Itt látta meg a napvilágot, a falusi bábaasszony közreműködésével 1936. január 27-én első gyermekük, Katalin. Tanulmányomat az ő elbeszélései alapján foglaltam össze. I. Felsőszentiván, Csorba-tanya (1936-1941) A Csorba házaspár lányuk születése után szeretett volna önálló életre lépni, erre egy lehetőség kínálkozott, mégpedig, hogy kiköltöztek a Hódos család tulajdonában lévő tanyára. A tanyát előtte bérlőknek adták ki Hódosék. Adatszolgáltatóm, Mauthner Ferencné Hódos Katalin elmondása szerint a tanyát - ahol 5 éves koráig nevelkedett - az édesanyja kapta. Szülei házasságkötésekor az apai nagyszülők már kevés vagyonnal rendelkeztek. „ Ugyanis nagyapámnak volt vagyona éppen elkártyázta, elnőzte és mittudomén micsoda. És akkó, mikó apám volt a legkisebb, akkor neki már nem jutott. Mer' amikor még a bátyja nősült, akkor a bátyja kapott egy nagy házat tőlünk három házzal, egy nagy bazi sarokházat. A két lány, az meg úgy vöt, hogy a családi háznak szembe, a legidősebb, amikor férjhez ment, ott is egy nagy marha házat épített neki a nagypapa És akkor a Julcsa némának maradt az a ház, ahol az eredeti Csorba ház volt. ” - emlékezett vissza Mauth- nemé. A tanya kerítetlen volt, mint akkoriban a környék tanyái. A lakóház középen egy kb. kétszer két méteres beugró, kis „előtér” volt, léckerítéssel lezárva az aprójószágok elől. Innen nyílt jobbra a kamra, szembe pedig a konyha. A konyhából fűtötték a jobbra nyíló nagyobb méretű, kemencés szobát. A ház bal felén volt az istálló. Jó időben a lovakat az udvaron álló szekérhez, a teheneket pedig karóhoz kötötték. A házzal szemben álltak a disznóólak, mellettük egy gémeskúttal. A tanyai társadalmasulás egyik formáját jelentette, hogy a tanyaszomszédok esténként összejártak kártyázni. Csorbáék három szomszédos tanya lakóival, Dr. Hegedűs Mihály orvos, Polcsics István, és Patarica „Ikány” Sámuel parasztgazdák családjával tartottak fenn szorosabb kapcsolatot. Az utóbbi két családfő bunyevác származású volt, ennek ellenére tudtak magyarul. Amikor mind a négy család össze4 BÖGRE Zsuzsa 2003. 158. 162
