Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)

IV. Múzeumi kutatások - Kothencz Kelemen: Életút-vallomások. Egy felsőszentiváni asszony lakóhely-változásai

Kothencz Kelemen: Életút-állomások... tagjai számára egy általános életmodellt, forgatókönyvet, amelyet mindenki a lehe­tőségeihez képest használ ki, vagy módosít.4 A hosszabbra tervezett kutatás során arra keresem a választ, hogy: mely szemé­lyek, és milyen események hatottak a vizsgált személy egyéni életútjára, személyi­ségére, identitására; a családja, rokonsága, a társadalom tagjai milyen elvárással vol­tak irányába, és tudott-e ezekkel azonosulni. ÉLETÚT Jelen tanulmány mindössze vázlatot kíván nyújtani egy falusi gazdacsaládból tanítóvá érett asszony életútjából. A felsőszentiváni magyar származású Csorba Mihály (1907-1956) 1934. dec­ember 31-én feleségül vette a bunyevác Hódos Máriát (1908-1980). Az ifjú házas­pár a nagycsaládi szervezet velejárójaként a férj szüleinek házában kezdte közös életét. Itt látta meg a napvilágot, a falusi bábaasszony közreműködésével 1936. ja­nuár 27-én első gyermekük, Katalin. Tanulmányomat az ő elbeszélései alapján fog­laltam össze. I. Felsőszentiván, Csorba-tanya (1936-1941) A Csorba házaspár lányuk születése után szeretett volna önálló életre lépni, er­re egy lehetőség kínálkozott, mégpedig, hogy kiköltöztek a Hódos család tulajdoná­ban lévő tanyára. A tanyát előtte bérlőknek adták ki Hódosék. Adatszolgáltatóm, Mauthner Ferencné Hódos Katalin elmondása szerint a ta­nyát - ahol 5 éves koráig nevelkedett - az édesanyja kapta. Szülei házasságkötése­kor az apai nagyszülők már kevés vagyonnal rendelkeztek. „ Ugyanis nagyapámnak volt vagyona éppen elkártyázta, elnőzte és mittudomén micsoda. És akkó, mikó apám volt a legkisebb, akkor neki már nem jutott. Mer' amikor még a bátyja nősült, akkor a bátyja kapott egy nagy házat tőlünk három házzal, egy nagy bazi sarokházat. A két lány, az meg úgy vöt, hogy a családi háznak szembe, a legidősebb, amikor férjhez ment, ott is egy nagy marha házat épített neki a nagypapa És akkor a Julcsa némá­nak maradt az a ház, ahol az eredeti Csorba ház volt. ” - emlékezett vissza Mauth- nemé. A tanya kerítetlen volt, mint akkoriban a környék tanyái. A lakóház középen egy kb. kétszer két méteres beugró, kis „előtér” volt, léckerítéssel lezárva az aprójó­szágok elől. Innen nyílt jobbra a kamra, szembe pedig a konyha. A konyhából fűtöt­ték a jobbra nyíló nagyobb méretű, kemencés szobát. A ház bal felén volt az istálló. Jó időben a lovakat az udvaron álló szekérhez, a teheneket pedig karóhoz kötötték. A házzal szemben álltak a disznóólak, mellettük egy gémeskúttal. A tanyai társadalmasulás egyik formáját jelentette, hogy a tanyaszomszédok esténként összejártak kártyázni. Csorbáék három szomszédos tanya lakóival, Dr. Hegedűs Mihály orvos, Polcsics István, és Patarica „Ikány” Sámuel parasztgazdák családjával tartottak fenn szorosabb kapcsolatot. Az utóbbi két családfő bunyevác származású volt, ennek ellenére tudtak magyarul. Amikor mind a négy család össze­4 BÖGRE Zsuzsa 2003. 158. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom