Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
III. Múzeumi gyűjtemények - V. Székely György: A Kiskun Múzeum numizmatikai gyűjteménye
V. Székely György: A Kiskun Múzeum numizmatikai gyűjteménye emlékérem került át a múzeum tulajdonába. 1903-ban az éremgyűjtemény már 1630 darabból állt. Ugyanebben az évben a múzeum újabb gazdag anyaggal gyarapodott, amikor a röviddel korábban elhunyt Miletz János főreáliskolai tanár a Félegyházához kötődő családi kapcsolataira és az itt töltött tanári évekre tekintettel végrendeletében a városra hagyta értékes régészeti, érem- és könyvgyűjteményét. A mintegy négyezer darabból álló éremkollekció átvételét és rendszerezését a múzeumalapító Szalay Gyula végezte, aki a szakszerűen feldolgozott Miletz-hagyatékot azután a főgimnázium értesítőiben folytatásos közleményekben ismertette.4 Az éremgyüj- temény leírása 1908-ban egy önálló kötetben is megjelent.5 Szalay alapos munkájának értékét jelzi, hogy a gyűjtemény ismertetőt még az 1910-es években is módszertani kézikönyvként használták a vidéki múzeumok numizmatikai anyagának rendezésénél. A kezdeti időszakban a szerencsés véletlen folytán a félegyházi határban több gazdag éremlelet is napvilágra került, melyek megszerzéséért, egybentartásáért és a múzeum numizmatikai gyűjteményében való elhelyezéséért Szalay Gyula mindent elkövetett. így jutott a múzeumba 1908-ban az egy évvel korábban Pálmonostora határában előkerült, több mint 150 tallért és több száz dénárt tartalmazó 16. századi pénzlelet.6 Az éppen száz évvel ezelőtt, 1908-ban talált 15. századi aranyforint-lelet esetében Szalay fáradozása már sajnos nem járt sikerrel, de a lelet feldolgozása és ismertetése az ő szaktudását és elhivatottságát dicséri.7 Bizonyára Szalay Gyulának a numizmatika iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődése is közrejátszhatott abban, hogy a múzeum már 1905-ben belépett a csupán néhány évvel korábban, 1901-ben alakult Magyar Numizmatikai Társulat tagjai sorába. Helyhiány miatt az éremgyűjtemény a többi múzeumi tárggyal együtt 1912-ig a főgimnázium egyik nagyobb szertártermében volt elhelyezve. 1912-től a 18. században épült hajdani Görög-ház, a későbbi Kisvárosháza emeleti termeiben tárolták a múzeumi anyagot, de az új hely sem bizonyult elégségesnek. Méltóbb elhelyezésére Szalay Gyula többszöri próbálkozásai sem jártak sikerrel. A Városi Múzeum éremgyűjteménye az I. világháború alatt és az 1920-as években tovább gyarapodott, 1920-ban több mint 5000, 1925-ben már csaknem 10000 darabot tartalmazott. A numizmatikai anyag kisebb részben vásárlás és gyűjtés, nagyobb részben ajándékozás útján szaporodott. Legnagyobb gondot a kiállításhoz szükséges szekrények hiánya jelentette, ezeket csak az 1920-as évek második felében sikerült beszerezni. A múzeum gyűjteményeinek gondozását nyugdíjba vonulásáig Szalay Gyula egyedül látta el. Utódja az igazgatói székben az 1934 végén kinevezett Pál Kálmán lett, aki elődjéhez hasonlóan igyekezett mindent megtenni a Kiskun Múzeum fejlesztése érdekében. A múzeumi anyag elhelyezésének évtizedeken keresztül húzódó problémája véglegesen csak 1939-ben oldódott meg. 1940-ben minden tárgy - közöttük az éremgyűjtemény is - a mai helyére, az egykori Kiskun Kapitányság épületébe került át és 1941 végére megtörtént az újra leltározás is. A numizmatikai gyűjtemény sor4 SZALAY Gyula 1904-1908. 5 SZALAY Gyula 1908. 6 V. SZÉKELY György 1998. 5-12. 7 SZALAY Gyula 1909. 50-52. 140
