Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
III. Múzeumi gyűjtemények - V. Székely György: A Kiskun Múzeum numizmatikai gyűjteménye
V. Székely György A Kiskun Múzeum numizmatikai gyűjteménye A félegyházi Kiskun Múzeum 2002-ben ünnepelte alapításának centenáriumát. Az évforduló kiváló alkalmat teremtett a múzeum történetére, a gyűjtemények kialakulására és fejlődésére való visszatekintésre.1 A Kiskun Múzeum gyűjteményei között megkülönböztetett figyelem illeti meg a numizmatikai gyűjteményt, melynek története egészen a 19. század második feléig vezethető vissza. A kiegyezés utáni évtizedekben a különféle régészeti és numizmatikai gyűjtemények száma ugrásszerűen megnőtt. A múzeumok és egyéb intézmények, társulatok, egyletek mellett elsősorban a különféle felekezetek egyházi iskolái hoztak létre régészeti és főleg numizmatikai gyűjteményeket, régiségtárakat és éremgyűjteményeket. Ez utóbbiak azért is kedveltek voltak az oktatási intézményekben, mivel a régi pénzek az iskolai történelemtanításban is könnyen felhasználható szemléltető anyagul szolgáltak. Kiskunfélegyházán az 1809-ben alapított katolikus algimnázium oktatási tevékenysége más iskolákhoz hasonlóan a kiegyezés után vett nagyobb lendületet. Az ekkor itt tanító nagyhírű tanáregyéniségek sorában olyan neveket olvashatunk, mint Hanusz István és Miletz János.* 2 Miletz az 1863/64. tanévben lett az algimnázium I. osztályának tanára és 1870-ig tanított itt. Oktatói tevékenységének félegyházi korszaka - bizonyára nem véletlenül - az iskolai szertárak és gyűjtemények kialakulásával esett egybe. Eddigi ismereteink szerint a városi katolikus algimnáziumban 1876 táján jött létre az érem- és régiséggyűjtemény, melynek anyaga elsősorban a tanárok és diákok ajándékaiból tevődött össze. Az algimnázium gyűjteményébe került lelőhelyes régi pénzekre többször tesz utalást a város első történetírója, Szerelemhegyi Tivadar is, aki tehát ismerte a gyűjtemény anyagát és fel is használta 1882-ben megjelent monográfiájában.3 A gyűjtemény ekkoriban még szerény nagyságrendű volt, 1887-ben 433 pénzből és 29 éremből állt, a pénzek száma 1888-ra ötszáz fölé emelkedett. Az algimnáziumot 1891-ben főgimnáziummá minősítették át, éremgyűjteményét 1901-ben leltárba vették és rendezés után egy nagy üvegszekrényben helyezték el. Ekkor 637 pénz és 38 érem volt a gyűjteményben. 1902-ben a főgimnázium egykori érem-és régiségtárából létrejött a Városi Kiskun Múzeum, amelynek megszervezésében Szalay Gyula szerzett elévülhetetlen érdemeket. A megalakuláskor a főgimnáziumból 1138 fémpénz, 137 papírpénz és 65 'A gyűjtemény és történetének rövid ismertetése: SZALAY Gyula 1926. 203-204.; V. SZÉKELY György 2002.49-52. 2 Hanusz István legfontosabb életrajzi adatait ld. PÉTERNÉ FEHÉR Mária - SZABÓ Tamás - SZÉKELY- NÉ KÖRÖSI Ilona 1992. 110.; SZÉKELY Gábor - SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 2003. 105-117. 3 SZERELEMHEGYI Tivadar 1882. 91., 207. 139
