Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
III. Múzeumi gyűjtemények - Kalmár Ágnes: Zorkóczy Klára babakészítő műhelye
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében A törhetetlen játékbabát Ormos Gusztáv Első Magyar Játékbabagyára szabadalmaztatta 1930-ban. Ezekben az években működött és babákat is készített az Iparművészek és Háziiparosok Termelési és Értékesítési Szövetkezete, az Iparművészeti Babaszalon, Schréter Miklós Játékbabaüzeme Marosvásárhelyen, Simon Blanka Iparművészeti Terme az Andrássy úton, a háziipari termékeket kínáló Sziszi Babaszalon. A Tünde Háziipar viaszosvászon játékárut és játékbabákat kínált. Téryné és Vajnáné TÉVA játékai a Bergengócia játékokról4 már ismert Vájná Gézánét rejtegeti, aki vásárolt babafejekhez testet varrt, és ezek egyedi, részben népi és iparművészeti felöltöztetésével foglalkozott. Kovács Gina Iparművészeti Műterme, Baum- garten Mária Magyar Babaipar műhelye szintén iparművészeti és népviseleti babákat készített az 1930-as években. Működött Magyar Nemzeti Babavállalat Pro Justitia Hungarica aláírással. A Rimamurányi-Salgótarjáni Vasműhöz tartozó PIRI babakészítő műhelye szintén iparművészeti babákat készített. A Magyar Babaüzem polgári és népviseletbe öltöztetett iparművészeti magyar babákat kínált. Hippmann József Hungária Baba és Játékárugyára 1926-34-ig működött. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Háziipara és Játéküzeme tömött textil babákat készített 1930 és 1938 között. Kiima Mária és Városi Ferenc Baján sokác babát, csárdáskirálynő magyar ruhás alakját, cigánylányt és fiút, magyar ruhás babapárt, drótos tótot és olcsó rongybabákat készített az 1920-as években. Az itt felsorolt műhelyekből kikerülő babák többsége azonban piros műselyem szoknyácskát viselt és fehér ing- vállat, piros pruszlikkal, fején piros kartonlapból készült pártával, nemzetiszín szalaggal díszítve. A karácsonyi ünnepek előtt megjelenő gazdag árjegyzékek szép számmal kínálták egyszerűbb és igényesebb kivitelben is ezeket a magyar játék- és díszbabákat. Művészi igénnyel készített iparművészeti és néprajzi játékbabáival kiemelkedik társai közül dr. Szerelemhegyi Jenőné Magyarbéli Vörös Margit budapesti műhelye. A Marga baba feje filc vagy massza, teste tömött vászon, ruhája magyar népviseletet követ, részletesen és híven kidolgozva. E játékbabákat külföldön is vásárolták, akárcsak Mészáros Anna rongyszobrász alkotásait, mert csak így nevezték ezt a legendás hölgyet, aki eredetileg szintén szobrászművésznek készült. Rozmaring népviseleti és portrébabáit messze földön ismerték, sajátos stílusa és témaválasztása szinte minden magyarországi babakészítőnek mintát adott. Hazai iparművészeti kiállításokon nagy sikert arattak Kubitsek Rózsi iparművésznő Kubro népviseletes portré- és karikatúrababái. Az alkotó bennük sokszor híres embereket mintázott meg, mint Bethlen Istvánt vagy Gandhi elnököt. 1920 és 1948 között több mint félszáz babakészítő működött Budapesten, emellett szép számmal találunk hasonló ipart a vidéki nagyvárosokban, Szegeden, Egerben, Székesfehérváron és Baján is. Készítményeiket szinte kivétel nélkül ipar- művészeti alkotásoknak tekintették. Székelyné Sólymos Bea festőművésznő az alábbi leírással határozta meg sajátkészítésű babáit 1920-ban: „művészi kivitelű, törhetetlen babafejek és babák, melyek a művészi alkotás benyomását tevő, színes, szoborszerű, tartós alakzatok. Közöttük is kiemelkedik a groteszk baba, mely normális, emberi arcok reprodukálását célozza. Jellemzője az arc részeinek kézzel és formáló 4 Az említett üzemben készült fajátékokból fennmaradt gyűjtemény Kelle Antal játéktervezőnek köszönhetően a Szórakaténuszban kerültek elhelyezésre. 131
