Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Székelyné Kőrösi Ilona: Kerekegyházi polgárok
Székelyné Körösi Ilona: Kerekegyházi polgárok A’ kisebb birtokosok bírnak 2414 holdat. Összesen 10 440 hold.” 17 Az állattartás és a hagyományos szántóföldi művelés mellett a következő évtizedekben fokozatosan teret kapott a homok intenzívebb megművelése, a szőlő-és gyümölcstelepítés, a kertkultúra. Kerekegyháza termelői már az 1885. évi országos mezőgazda- sági kiállításon is megjelentek.18 A helyi szükségletek ellátására egy-két évtized alatt stabil iparos-és kereskedő réteg alakult ki. A kecskeméti m. kir. adóhivatal összeírása szerint 1887-ben 45 kamarai választójoggal rendelkező kereskedő és iparos működött Kerekegyházán. Név szerint: André Lászlóné gőzmalmos, Bohus Sámuel kovács, Bohák Ignácz cipész, Csikós István pálinkafőző, Darányi István ács, Fazekas Lipót pék, Ficzek Ernő italmérési jog bérlő, Jákity Fülöp kovács, Kaunitzer Mór kereskedő, özv. Kuthi Sándomé szárazmalmos, Katona Sándor kovács, Laczi József kőmíves, Magyar István kerékgyártó, Medák Áhron szatócs, Menik István pálinkafőző, Mihala János hentes, Mihala József asztalos, Mogyoróssy József kereskedő, Nyilas Jakab szabó, Pálinkás János pálinkafőző, Pósvai János kovács, Rácz József csizmadia, Sápi Imre ács, Sebestyén Gábor kerékgyártó, Sebetka János szabó, Singer Abraham kereskedő, Singer József kereskedő, Singer Vilmos kereskedő, Steiner Márton szatócs, Sturcz István kőműves, ifjú P. Szabó Imre szárazmalmos, Tassi István kőműves, Tassi Pál szabó, Tomó Imre csizmadia, Tóth Alajos kerékgyártó, Tóth Flórián szabó, Tóth Lőrincz kovács, Tóth Pál asztalos, Verkner Simon mészáros, Visztenvelt Pál gépész,Vitz Mór üveges, Zsemlye József szárazmalmos, Zsigó Mihály pálinkafőző19 A számos helyről érkezett csoportok, családok egymás mellett élése és össze- szokása során természetesen konfliktusok is adódtak az új község életében. A levéltári források alapján két jelentősebb esetről, illetve mozgalomról tudunk. Az első még 1861-ben történt és hozzájárult a Jászárokszállástól való gyors elszakadáshoz. Az új telepesek egy része elégedetlen volt a község hivatalos és Jászárok- szálláshoz kötődő vezetőivel, a legtekintélyesebb birtokosokkal, a pusztabíró személyével. A zendülő telepesek mozgalmának élére a magasabb pozíciókra törekvő Holl Adám, német anyanyelvű, volt ceglédberceli lakos állt, aki az „új lakosok” nevében azt kérte, hogy távolítsák el a magyar ajkú tanítót az iskolából, mert a lakosság jelentős része szláv és német anyanyelvű, továbbá sérelmezte, hogy a közügyek intézése és a misézés is magyarul folyik. A hosszú perré duzzadt ügy kivizsgálása során kiderítették, hogy csak a lakosság kb. 20-25%-a nem ért magyarul, a másodbíró pedig minden nyelven képes az ügyintézésre. A misézés rendjét a következő évtizedekben úgy alakították, hogy két magyar nyelvű mise után egy-egy szlovák majd német nyelvű mise következett.20 A másik komolyabb konfliktus 1883-ban zajlott, amikor zsidó háztulajdonosok, kereskedők házainak ablakait éjszakánként kövekkel, nehéz tárgyakkal betörték. A közvetve talán a nagy sajtóvisszhangot kapott tiszaeszlári üggyel is kapcsolatba hozható esetek fennmaradt forrásanyaga a konkrét eseményekre vonatkozó adatokon túl egyéb tanulsá17 BKMÖL V. 348. Kerekegyháza község iratai 12. d. 1063/1863. 18 BKMÖL V. 348. Kerekegyháza község iratai 19. d. 1885. Névsor és termények összeírásai. 19 BKMÖL V. 348. Kerekegyháza község iratai 19. d. 318/1887. 20 A kerekegyházi zendülésről SZABÓ L. 2005. 305-319. pp. 96
