Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Székelyné Kőrösi Ilona: Kerekegyházi polgárok
Székelyné Körösi Ilona: Kerekegyházi polgárok csemegekés ezüst nyéllel, 6 evőkanál AB24 véséssel, 6 kávéskanál AB véséssel, tejszedő kanál, 1 ezüst szalvétatartó, 1 pár arany függő kék nefelejtssel, tokkal, 1 pár arany lencsefüggő, 1 pár arany függő körteforma, 1 pár arany függő fehér gyönggyel, egy pár arany függő kék kővel, 3 db arany melltű, 3 db arany köves gyűrű, 2 arany karikagyűrű, 1 arany kereszt arany lánccal, 1 szív alakú medaillon, 2 ezüst papucs kötéshez, 1 gránát nyaklánc, 2 fennálló fényezett szekrény, 2 borszék, 4 zöld és fehér virágos szék, 1 éjjeliszekrény, 2 fényezett ágy, 4 tollas vánkus, 1 dunyha, 2 matrac, 2 szalmazsák, 2 derékalj, 1 paplan, 2 ágyterítő, 1 zöld kanapé, 1 kétlábú fényezett asztal, 1 festett asztal, bőr fotel, 1 négyfiókos sublót, 1 tükör, 1 óra, 6 különféle színes kötény, 9 színes párnahuzat, 14 fehér párnahuzat, 3 fehér paplanhuzat, 13 pár fehér harisnya, 12 fehér női ing, 7 hálórékli, 6 lepedő, 5 fehér abrosz, 10 törlőruha, 8 fehér zsebkendő, 5 szalvéta, 6 konyharuha, 6 fehér alsószoknya, 7 törülköző, 4 színes függöny, 6 dunyha huzat (3 fehér, 3 színes), 2 nagykendő, 1 drapp színű tunika, 1 kék posztó tunikásruha, 1 fekete bares szoknya, 1 fekete bársony-selyem mantil, 1 temó mantil, 1 napernyő; 5 gyertyatartó, 11 kisebb nagyobb kép, 7 különféle tál, 5 kőedény, 10 tányér, 2 cseréptál, 2 vasfazék, 1 lábas, bögre, 1 tepsi, 6 csésze aljastól, 6 talpas pohár, 2 üveg, tálca, 8 pár kés-villa, 1 konyhaállvány. A 65 éves korában elhunyt asszonyról kideríthető, hogy Csehország Graczen nevű városából érkezett, Kerekegyházán való végleges letelepedése előtt a vacsi uradalom tiszttartónője volt, és nyugdíjat kapott a herceg Koburgok vacsi uradalmi pénztárából.25 A polgári értékrend dokumentumaiként foghatók fel a Kerekegyházáról a 19. század végétől fennmaradt, változatos tematikájú, és számos információt megőrző fényképek. A professzionális műtermi fotók és külső felvételek, valamint az amatőr képek egyaránt a közösség életének fontos mozzanatait, az alakuló, fejlődő települést, a korabeli ünnepek és hétköznapok fontos eseményeit, személyeit, életképeit örökítették meg.26 A sok nehézséggel járó kezdetek, a letelepedés, a házépítések, a földek művelésbe vétele és a heterogén lakosság összekovácsolódása után Kerekegyháza lendületes fejlődés színtere volt, amelyet a századforduló éveinek látványos építkezései is érzékeltettek. Új községháza, jegyzői lak, iskola, templomok épültek, volt vendégfogadó, kocsma, jégverem, piac, vásártér, vágóhíd, szárazmalmok, 1897-től két gőzmalom. 1896-ban megalakult a községi hitelszövetkezet, 1899- ben vásártartási jogot nyert a község. Jól bevált a szőlő- és gyümölcs-, különösen a baracktermesztés. Az 1890-es években Kerekegyháza már újabb birtokszerzésekkel is foglalkozott, legelőket vásárolt, földeket adott el jó haszonnal. A település gazdasági fejlődéséhez újabb nagy lehetőséget adott az 1904-ben kiépült Kecs- kemét-Kerekegyháza vasútvonal, amely összeköttetést jelentett a fővárossal és más településekkel is, s amelynek költségeihez Kerekegyháza is hozzájárult. 1907- ben 758 házat és 3698 lakost tartottak számon és ezek a számok a következő évtizedekben is gyarapodó tendenciát mutattak. Kerekegyházán a letelepült népesség 24 Feltehetőleg özvegy Innfeld Ferencné leánykori nevét jelzi: született Barta Albin. 25 BKMÖL V. 348. Kerekegyháza község iratai. 19. d. 680/1885. 26 Az előadás keretében bemutatásra került a 19-20. századi kerekegyházi fotókból álló prezentáció. 98
