Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében gálva készítettem kérdőíves felmérést a diákok körében 2004-ben.37 A program akkor már két éve működött. A diákok a pedagógus közvetítésével kapták meg a kérdőlapot, amelyen 10 kérdésre kellett válaszolniuk. A felmérésben öt helyi iskolából 220 fő, 5-6. osztályos tanulója vett részt. A válaszadás önkéntes volt, a lebonyolításban kértem a pedagógusok segítségét. A válaszokból kiderült - bár az iskolák közötti árnyalatnyi különbségek tükröződtek -, hogy a múzeumi órát megelőzően a megkérdezettek 35%-a nem járt még a Kiskun Múzeumban. Csak 16%-uk jelölte be, hogy a családdal is járt már a helyi múzeumban. A diákok 90%-a szerint a múzeumi óra kiegészítette az iskolai tananyagot, sőt többet is tanultak a látottak alapján. A hon- és népismeret óra a magyar paraszti életet, mindennapjait és munkáit, ünnepeit ismertette meg a diákokkal. A válaszadók 50%-a már családjából sok mindent hallott és ismert, de a diákok másik fele itt az iskolában és a múzeumban találkozott vele először. Ebből következik, hogy a múzeumban bemutatott tárgyi világ, a diákok alig 20%-nak volt ismerős. A múzeumlátogatás megismétlését a válaszadók 70%-a szeretné iskolai keretben, ellenben önállóan és a családdal sajnos sokkal kevesebben, csak 23%. A diákok véleménye megoszlott, hogy a múzeumi foglalkozás mely része kötötte le legjobban a figyelmüket. 41% több kiállítást szeretett volna megnézi, 42% egy kiállításban a feladatokkal és kérdésekkel dolgozott szívesen, tehát azt a formát választották, amelyen részt is vettek, és tetszett nekik. A többi válaszadó önállóan nézelődött volna. A diákok 50%-a párban dolgozott szívesen a múzeumi feladatokon, 31% pedig csoportban. 17% egyedül szerette volna a feladatokat megoldani. Mindkettőre volt mód a foglalkozások kapcsán adott alkalommal. Külön kérdés vonatkozott arra, hogy mely kiállításrész tetszett a legjobban, illetve milyen kiállításokat látnának szívesen a helyi múzeumban. A legtöbb diáknak, kevés kivételtől eltekintve, a foglalkozáshoz kapcsolódó kiállítás tetszett, érdekes és tanulságos volt számukra. A múzeumban viszont olyan tárlatokat szeretnének látni, amelyek az őslények világát, esetleg főúri pompát vagy harcok, háborúk emlékeit mutatják be. Olyannak képzelik, mint a televíziót vagy a mozit. A felmérés nagyon tanulságos volt. Megerősített abban, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a város múltjának megismertetésére. A diákok válaszai alapján kiderült, hogy a legtöbb erről szóló ismeretet az iskolában hallják. A kulturális intézményekben tett látogatások is iskolai keretek között történnek. A diákok nagy többsége tehát csak az iskolai osztályával jut el a múzeumba. Egy látogatás kevés ahhoz, hogy maradandó élményt nyújtsunk a diákok számára, és elérjük, hogy visz- szatérő, lakóhelyének múltját és szokásait ismerő, hagyományainak ápolója legyen majd felnőttként is. Ez is kiolvasható a gyerekek válaszaiból. Összegzés A vizsgálatok és felmérések igazolják, hogy igény és szükség van a múzeumokban múzeumpedagógiai munkára. Ez a speciális terület kapcsolja össze az oktatási intézményeket és a múzeumot. Közvetíti a múzeumi tudományterületek eredményeit, a pedagógia módszereit alkalmazva a helyi adottságoknak megfelelően. A j7 A felmérés összegzése megtörtént 2004-ben, de csak forrásanyag a Kiskun Múzeumban. 45
