Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)

2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában

Mészáros Márta: Helyismeret — helytörténet a múzeumpedagógiában félegyházi gyermekkorát és a városhoz fűződő bensőséges viszonyát bemutató óra komplexen mutatta be az író életét, munkásságát és a korabeli város épületeinek, gyermekkora helyszíneinek változását. Az irodalom kitágult helyismeretté. A Kiskun Múzeum képzőművészeti gyűjteményéhez és kiállításaihoz is kap­csolódnak a helyismereti-helytörténeti múzeumpedagógiai foglalkozások. Legjelen­tősebb ebből a csoportból Holló László tárlata.2S A Kossuth-, és Munkácsy-díjas művész 1966-ban adományozta szülővárosának alkotásainak egy részét, amelyből azóta is állandó kiállítás látható a múzeumban. A művészeti képzés - értem ezen a rajz- és művészettörténeti órákat - kiegészül helyismerettel, hiszen a festő és neves családja félegyházi volt. A festmények és a grafikák elénk tárják a művész lelkivilá­gát és alkalmazott egyedi technikáját. A tárlókban bemutatott személyes tárgyai közelebb hozzák a látogatóhoz az alkotót. A műértékelésen túl az is a cél, hogy érezzék a diákok, hogy ebből a városból indult útjára az ismert és elismert művész, és kívánsága szerint ide is tért vissza, hiszen 1976-ban a Felső temetőben helyezték örök nyugalomra a családi sírboltban. Emlékének ápolása élő, amelyben Kiskunfél­egyháza és választott városa, Debrecen is részt vesz. A múzeumpedagógia lehetőségeit kitágítva a helytörténet és helyismeret nem marad csak a múzeum falain belül. A nevezetes helyek, épületek, emlékművek, neves személyekhez kapcsolódó helyszínek megismerése28 29 megkívánja, hogy az adott emlékhelynél tegyenek látogatást a diákok. Ez lehet helytörténeti séta, illetve a helyszínen megtartott helytörténeti, helyismereti foglalkozás.30 Az a feladata a mú­zeumpedagógiai munkának, hogy felhívja a figyelmet a város értékeire. Helyismereti foglalkozások didaktikája A választható múzeumi foglalkozásokról minden tanévben Múzeumpedagógiai tájékoztató füzetet juttattunk el a helyi és a környékbeli iskolákba.31 Ezen felül min­den évben a meghívott pedagógusokat szakmai fórumon tájékoztattuk az adott év múzeumpedagógiai programjairól, és egyben visszajelzést, véleményt, valamint javaslatot is vártunk. Minden tanév egy új múzeumpedagógiai év és program kezde­te is, amikor számvetést tartunk az elmúlt év eredményeiről, sikereiről és a kevésbé sikerült, esetleg egyáltalán nem választott foglalkozásainak okairól. A következő tanév ennek az önvizsgálatnak az eredményéből indul. A foglalkozásokat minden esetben megelőzi egy beszélgetés és felkészülés a pedagógus és a múzeumpedagógus részéről, amely a témára és a csoportra vonatko­zó sajátos jegyeket tisztázza. Az érdemi munka ez után következik. A helyismereti foglalkozások menete a múzeumban a témától függetlenül azo­nos forma szerint történik, csak a tartalom változik. A múzeumlátogatás három rész­ből áll, amelynek előkészítése és levezető órája múzeumon kívül, az iskolában törté­nik.32 A csoportot kísérő pedagógus is felkészül. Megismeri a múzeum viszonyait, 28 MAKSAY László 1977. 29 FEKETE János 2001., URBÁN Miklósné 2005. 30 KONCZ Erzsébet-SZABOLCS Ottó 1995. 52-56. 31 Kiskun Múzeum Múzeumpedagógiai tájékoztató füzete 2002-2005 közötti tanévekben. 32 VÁSÁRHELYI Tamás - SINKÓ István 2004. 83-125. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom