Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében sebb a látogatók számára a szarmata és az avar sírleletek, valamint a honfoglalás korából származó harcos lószerszámdíszei és tarsolylemeze, amely másolatként tekinthető meg." A kunok emlékeinek a megismerése különösen fontos ezen a vidéken. A régészeti feltárások és a bemutatott leletek hozzásegítik a látogatókat, a diákokat, hogy pontosabb képet kapjanak életükről, jelentőségükről, valamint e területhez köthető utóéletükről és a kun tudat kialakulásáról, életben tartásáról. 2 A régészetet záró korszak, a Templomhalmi-temető ásatásának leleteit tárja elénk.11 12 13 Ma is behatárolható ez a terület Kiskunfélegyházán, akár el is mehetnek a Bankfalu északi részére megnézni a középkori település templomának és temetőjének helyszínét. A temetők leleteiből kiolvasható az egykori életfelfogás. A „tárlós” kiállítások mellett egyre nagyobb teret kapnak az élethelyzetet bemutató, ún. in situ helyszínek kialakítása a múzeumokban. Ezt sikerült megvalósítani az Árpád-kori hétköznapok című kiállításban is. Az M5-ös autópálya ásatásaiból előkerült Árpád-kori leletek Kiskunfélegyháza környékének apró falvait tárják elénk.14 A kiállítást rendező régészek és múzeumi munkatársak segítségével megépült egy veremház-rekonstrukció. A rajzok, ásatási felvételek és a makettek után életszerűvé és valóságossá válik az egykori élettér. Ami elképzelhetetlen vagy a fantáziára volt bízva, most a rekonstrukció révén bejárható. Nagyon kedvelt kiállítás, nemcsak a látványossága miatt, hanem mert múzeumpedagógiailag jól felhasználható. Minden alkalommal, mint ahogy már említettem, a tárgyak, leletek megszólaltatása a cél. A cél: a tárgyak segítségével rekonstruálni az egykori életet. E veremházhoz kapcsolódva meséljük el a már ismert emberi sorshelyzeteket, amelyhez kapcsolódik a lakóhely megválasztása, az építkezési módok, lehetőségek, a létfenntartás, a férfi és női munkák, a gyerekek élete, a nyersanyagok és termelt javak felhasználása, a táplálkozás, az öltözködés, vagyis a mindennapok bemutatása. A kiállításon látottak kapcsolódnak a tananyaghoz 5-6. osztályban és a középiskola 9-10. osztályában tanultakhoz. A következő korszak, amelyre jelentős hangsúlyt fektetünk - hogy megismerjék a helyi és a környékbeli diákok - az 1743-ban újratelepített Félegyháza története. Ez magában foglalja az 1526-ban felégetett középkori település utáni törökkor időszakát, majd az elzálogosítás és a visszaváltás eseményeit. Az előzmények nélkül nem lehet megismerni a kor történelmét, okait és okozatait. A kutatási eredményeknek köszönhetően ezt az időszakot nagymértékben már feltárták és publikálták.15 A helytörténeti kiállításban erről a korszakról viszonylag kevés tárgyi anyag látható. Az írásos emlékek mellett - amelyek a történelmi események kordokumentumai - a gazdasági élet eszközei jelentik a korszak reprezentálását. A téma bemutatását színesíti a 2000-ben megnyílt Vallási élet a Kiskunságban című szakrális kiállítás, itt a kiskunsági madonna szobrok is megtekinthetők,16 amelyek a népi vallásosság kurió11 H. TÓTH Elvira 1974. 112-126. 12 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989. 34-96., BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2002. 184. 13 BÁLINT Alajos 1956. 55-83. 14 A régészeti feltárások eredményeiről beszámoló tanulmányok, amelyeket felhasználtunk a múzeumi órákhoz: V. SZÉKELY György 1997. 81-86., SOMOGYVARI Ágnes 1997. 87-90., 2005. 5-12. 15 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1981. 123-128., 1995. 285., 1991. 184., 2000. 307., 2002. 168. FEKETE János 1974. 167., KISS József 1979. 297., MEZŐSI Károly 1974. 331-362. SZERELEMHEGYI Tivadar 1882. 134. 16 SÜMEGI György 2000. 221. 37
