Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)

2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Kustár Rozália: Határeset: hét bronzkori gödör Harta–Weierhivl lelőhelyről

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében

esetben történt meg.13 Általánosan jellemző, hogy a kutakat mélyfekvésü területen ásták14.

A víznyerő helyek értékkel bírnak a közösség szemében, és különleges - határ/ átmenet/közvetítő? - jelentést is kaphatnak. Számos példát ismerünk a neolitikumtól arra, hogy az elsődlegesen víznyerőként, kútként meghatározott objektumot leletanyaga alapján az értékelő régész „áldozati helyként” interpretálja („áldozó kutak kultusza” - Hajdú 2007). Ezt a szerepet a leletek szennyező volta miatt általában a kút életének utolsó fázisához kötik, rézkori példát idézve pl. Balatonöszödön.15

Természetesen ismert a szakrális jelentést elutasitó, racionális interpretáció is, mikor pl. a kútban talált egész edényeket vízmerítőként értelmezik.16

Egy adott objektum értékeléséhez elengedhetetlen a környező régészeti, paleo- ökológiai kontextusok ismerete (vagy legalábbis lehető legjobb megismerésükre való törekvés).

A Harta-Weierhivl lelőhelyről bemutatott gödrök leletanyaga nem mindig alkalmas pontosabb kronológiai besorolásra. Formájukban és díszítésmódjukban nagyrévi tradíciókat mutatnak a 190, 213, 222. objektumok edényei. A 213. gödörben előkerült urna önmagában nem alkalmas korhatározásra. Kijelenthető, hogy ez az urnatípus jellemzően a Vatya-kultúra késői szakaszának kedvelt edénytípusa (Vatya III, Vatya - Koszider),17 de szórványosan azonban a korai időszaktól megjelenik.18 Hasonló középső bronzkori telepanyagban előfordul a közeli Harta - Freifelt lelőhelyen is.19

A szívalakú lemezcsüngők díszítetlen és díszített változata egyaránt széles időhatárok között ismert. A helyi bronzmüvesség terméke, öntőformája pl. Dunaújvá- ros-Dunadülő temetőfeltárásból ismert.20 Használata a Vatya-kultúra I—II. fázisában terjed el, de kiterjed a Szőreg kultúra, a Tokod csoport és a mészbetétes edények kultúrája területére.21 A szív alakú lemezcsüngő az aunjetzi (únétice) kultúra post- klasszikus fázisában megjelenik morva területen is, mely összefügg a délkeleti hatások erősödével.22

A legkorábbi szívalakú lemezcsüngők (pl. Dunaújváros 480. sír) településünk alapításával lehetnek kb. egykorúak. Míg a vatyai kultúrában jellemzőbb előkerülése sírok mellékleteként, a mészbetétes edények kultúrájának területén gyakran bronzdepók része (Tolnanémedi kincsek) (Horváth 2004, 125; további példákkal és analógiákkal).

13 VADAY Andrea 2003; T. NÉMETH Gabriella - TAKÁCS Miklós 2003; HORVÁTH Tünde - JUHÁSZ Imola - KÖHLER Kitti 2003; SZ1LAS Gábor 2002.

14 VADAY Andrea 2003. 41.

15 A másodlagos funkciót a szerzők „Opferstelle?, Leichenanfbewahnwg?, Richtstelle?"-ként határozták meg (HORVÁTH Tünde - JUHÁSZ Imola - KÖHLER Kitti 2003. 270).

16 V. SZABÓ Gábor 2004. 140.

17 KOVÁCS Tibor 1974.

18 KALICZ - SCHREIBER Rózsa 1995. 51. t. 3; 59. t. 6; REMÉNYI László 2004. 330.

19 Kustár Rozália 2002. évi feltárása; közületien anyag Viski Károly Múzeum Kalocsa.

20 HORVÁTH Tünde 2004. 165; 4. tábla: 5 a, b.

21 KISNÉ CSEH Julianna 1997. 100; SZATHMÁR1 Ildikó 2002. 238.

22 CIZMÁR, Milos 2004. 161.

207