Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Kustár Rozália: Határeset: hét bronzkori gödör Harta–Weierhivl lelőhelyről
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Kustár Rozália HATÁRESET: HÉT BRONZKORI GÖDÖR A HARTA-WEIERHIVL LELŐHELYRŐL1 Jelen közlés a Harta-Weierhivl régészeti lelőhely szélén, ma is belvizes területen előkerült néhány bronzkori objektum bemutatását tűzte ki célul. A közlés nem lehet teljes, hiszen nem készült el még a bemutatott gödrökből származó archeobotanikai anyag meghatározása és nem teljes a leletanyag restaurálása sem. Fontosnak tartjuk mégis közreadását, hiszen kevés a hasonló közölt leletanyag térségünkből. Kontextusuk és leletanyaguk alapján ezen objektumok értelmezésének lehetősége a profán és szakrális határmezsgyéjén áll. A feldolgozás során kiemelten ezeket a kérdéseket tartottuk szem előtt: A kiásott objektumokat vajon milyen céllal áshatták a telep lakói? Ténylegesen víznye- rők-e, melyekbe a megtalált tárgyak csupán belepottyantak vagy kutakba/víznye- rőkbe helyezett áldozattal állunk szemben? Megközelítésünkben igyekeztünk a lelőhelyről már meglévő kömyezetrégésze- ti (archeobotanikai, archeozoológiai, malakológiai) és régészeti adatokat sorra venni, összehasonlítani. Az ásatási dokumentáció és a leletanyag a kalocsai Viski Károly Múzeumban van, a feldolgozás során az archeobotanikai anyagokat Mária Hajnalová (Constantine the Philosopher University Nitra), az archeozoológiaikat Körösi Andrea (Magyar Mezőgazdasági Múzeum), a malakológiai anyagot pedig Sümegi Pál (Szegedi Tudományegyetem Földtani - és Őslénytani Tanszék) elemezték. A lelőhelyről általában Harta a Duna bal parti települése a Solti-sík és a Kalocsai Sárköz határán, Budapesttől mintegy 100 km-re délre. 2002 2003-ban az 51-es főút nyomvonalkorrekciója és a Hartát északról elkerülő út építésekor több helyen folytak megelőző régészeti feltárások.2 E munkák során tártuk fel és dokumentáltuk a Harta-Weierhivl határrészben a terepbejárások alkalmával regisztrált lelőhely nyomvonalba eső szakaszán előkerült régészeti objektumokat. 1 A közlés angol változata „The Profane and/or The Sacred: Interpretation of seven pits from Harta- Weierhivl” címmel megjelenés alatt van az Anodos (Tmavská Univerzita, Katedra klasickej archeo- lógie, Trnava) következő kötetében - a 2007 novemberében Castá-Papiernickán megrendezett „Cult and Sanctuary through the Ages (from the Bronze Age to the Late Antiquity)” című konferencia kötetében. 2 Az 51-es út és az 5303 jelű elkerülő út érintett 6 km-nyi hartai szakaszán a feltárások során a weierhivli bronzkori településrészlet mellett egy neolit teleprészt, két szarmata telep- és egy temetőrészletet, 3 területen Árpád-kori, két területen újkori településnyomokat is feltártak a BKMÖ Múzeumi Szervezetének régészei (KUSTÁR Rozália 2004; KUSTÁR Rozália - LANTOS Andrea 2004; NAGY Dániel Sándor 2004, SOMOGYVÁRI ÁGNES 2004; WICKER Erika 2004). 197
