Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Szakál Aurél: Grosz Antal fényképész, Kiskunhalas
Ifj. Gyergyádesz László: „Sancta Maria de colle Angelorum' sonló volt, s Krisztus a késő középkori példákhoz hasonlóan mozgatható volt, így húsvétvasámap reggelére eltávolították a helyéről. Már jelen időszakunkhoz közeli kultuszokhoz sorolható, a néhány lépésre a kápolnától, magán kezdeményezésre (a sajátos helyesírású votív tábla szerint „ezen barlangot Szűzanyával, Bernadettel együtt, emeltette Faragó Károjné szült. Kátli Teréz 1941-ben”) felépített és 1941 pünkösd vasárnapján felszentelt Lourdes-i barlang. (A kicsiny kápolna kovácsoltvas rácsát Tiringer Ferenc kecskeméti mülakatos készítette.) A dél-franciaországi Lourdes városában 1858-ban történt látomásokból kiinduló, Szűz Mária és az előtte térdeplő fiatal Soubirous Bernadett szobraival ékített grották építése Kecskeméten, különösen a francia pásztorlány, majd apáca 1925-ös boldoggá, majd 1933-as szentté avatása után lendült fel. Mindamellett Magyarországon már a 19. században elterjedt a kultusza. Kecskeméten 1890-es az első példa, amikoris mellékoltárt szenteltek a Szent Erzsébet-templomban a Lourdes-i Szűzanyának.w Fontosabb előképi szempontból a belvárosi Barátok temploma jó négy évtizeddel később emelt Lourdes-i sziklakápolnája (Muth Ferenc kőfaragó). Két ünnepi dátum köthető a barlangkápolnához, egyrészt március 25. (1858-ban ezen a napon, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén mutatkozott be a „hölgy”: „én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”), másrészt április 16. (Bernadett ünnepe). Tehát a Lourdes-i barlang nem csak a Mária-kultusz tekintetében kapcsolódik jól a Sarlós Boldogasszony-kápolnához, hanem a hozzá köthető ünnepek közelsége miatt a már említett Emmausba menetelhez is. Ez utóbbi ma is élő hagyomány, húsvéthétfőn katolikus családok keresik fel az 1998-ban felújított, a sokáig üresen álló kápolnát. Ugyanebben az évben, február 2-án ajánlották fel a Szent Szűznek, azóta az engesz- telést szolgálja. A Sarlós Boldogasszony titulushoz fűződő tartalmakhoz jól kapcsolódik a Kápolna-dombon található ún. Magzatvédelmi emlékhely, melyet 2004-ben készített zománcművészetünk egyik helyi jelese, Balanyi Károly, Balanyi Zsolt építész és Szalai Sándor rajztanár közreműködésével. A zománcképen Lukács evangéliuma (7,36-50) alapján azt a jelenetet láthatjuk, amikor Jézus, a lábát illatos olajjal bekenő rosszhírü asszonyt (a latin liturgia szerint azonos Mária Magdolnával) bünbocsánatban részesítette, majd utána a képen is olvasható szavakkal búcsúzott tőle: „A hited megmentett. Menj békével!” 1999. október 9-én szentelték fel a Magyar Szentek sétányát a kápolna felé vezető út mentén. Az öt Árpád-házi szent (Szent István, Szent Imre, Szent László, Magyarországi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit) mellett Szent Miklós (mint Kecskemét védőszentje) szobrát láthatjuk e helyen. Alkotójuk Kisfaludi Stróbl Zsigmond, aki az 1910-es évek elején faragta a homokkő szobrokat, eredetileg a Jánszky Béla - Szivessy Tibor páros tervezte II. katolikus bérház oromzatára. Az 1912 márciusában átadott, kétemeletes szecessziós saroképület 1964-es lebontása után az ember nagyságú szobrok több mint három évtizeden át a köztemető kőtári fala előtt voltak ideiglenesen felállítva. Mostani elhelyezésük dicsérendő ugyan, azonban valamilyen módon imitálni kellene, vagy legalábbis utalni rá, hogy eredetileg alulnézetre tervezték a szobrokat. 19 Igaz, a váci püspök engedélyét előzetesen nem kérték ki hozzá. KOVÁCS Imre 1989. 61. 182
