Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Mészáros Márta: Üvegképek és tükörképek a Kiskun Múzeum és a Türr István Múzeum gyűjteményében
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében A népies üvegképek történeti, művészettörténeti és néprajzi leírásával Csatkai Endre,11 Varga Zsuzsa,12 majd Szacsvay Éva13 foglalkozott. A Néprajzi Múzeum egyházi gyűjteményében több mint 500 üveg- és tükörkép található, a magyarországi múzeumokban közel 200, magángyüjtőknél megközelítőleg ugyanennyi.14 15 Az 1970-80-as évektől megkezdődött a Néprajzi Múzeumban őrzött képek típus szerinti csoportosítása.13 A Magyarország megyéinek népművészeti örökséget bemutató kötetek a vallásos népélet tárgyait a szokások tárgyaival együtt írják le. Az eddig megjelent kilenc kötetben különböző módon értelmezték a lakókörnyezet szakrális világát. A ház tisztaszobájában a házi oltárt, a szent sarkot jelölték meg szakrális térnek, mint elkülönített helyet, ahol a magánájtatosság történt. Tárgyai: búcsúkból származó kegyképek, kegytárgyak, Madonna-szobrok, piéták, türelemüvegek, keresztek. A népművészet fogalomkörébe a szentképek, amelyek nem voltak népi alkotások, nem is tartoztak bele. Búcsúkból hozott emlékként tesznek róluk csak említést.16 Az áttörést a Csongrád megye népművészete kötet megjelenése jelentette 1990-ben. Bálint Sándor vallási néprajzkutatásában tett jelentős eredményei tükröződnek a kötetben. Becses kegytárgyként említették a szentképeket. Külön figyelmet érdemelnek a tükrös szentképek, amelyek valószínűleg dél-csehországi műhelyekből kerültek erre a vidékre a XIX. század vége felé.17 A Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti örökségét bemutató kötetekben az üveg- és tükörképek sajátságos helyet érdemeltek ki.18 Mindkét vidéken működtek üveghuták, ahol cseh, morva és német üvegesek dolgoztak. E szakrális képeket mindkét kötetben a parasztüvegek fejezetben mutatták be.19 Nyugat-Magyarország katolikus falvaiban 3-4 üvegkép is díszítette a tisztaszoba falát. Készítésük az üveghutás iparhoz kötődött, és sohasem vált paraszti készítésű népművészetté. A Zemplénben és a Bükkben már a XVII. századtól működtek üveghuták. A házban őrzött legrégebbi szakrális tárgyak között tartották itt számon az üvegképeket. A matyóknál nagyon kedvelt volt, így a helyi igények kielégítésére készítettek képeket, amelyek tükrözték e vidék lakóinak pompaszeretetét. Somogy megyében a németek lakta Zselicséghez kötve, Heves megye bemutatásánál pedig a Boldogon használt tükörképeket emelték ki a téma kutatói.20 A népies festett üvegképek csehországi és ausztriai műhelyekből került e területek magyar falvaiba. 11 CSATKAI Endre 1949. 88-89. 12 VARGA Zsuzsa 1974. 454M65., 1975. 9-11., 1982. 448-449. 13 SZACSVAY Éva 1982., 1990., 1996. 14 VARGA Zsuzsa 1975. 9. 15 SZACSVAY Éva 1996. 8. A képek csoportosítása: ábrázolások megnevezése, műhely, keletkezési idő, lelőhely, méretek szerint történt. 16 Hajdú-Bihar megye népművészete 1989-ben jelent meg. A szerző különös értékű tárgyaknak tartotta a szakrális tárgyakat, amelyeknek kiemelt helyük volt a szobában. A nyomatok művészi színvonala nagyon visszaesett. A máriapócsi búcsú kegytárgyai találhatóak többségében a lakásokban. FEHÉR Ágnes 1989.362-395. 17 FELFÖLDI László 1990. 519-579. 18 Vas megye népművészete 1996.; Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete 1997. 19 DABÁCZI Dénes 1996. 255-267.; VERES László 1997. 297. 20 IMRE Mária 2001.373^12.; CSÁSZI Irén - GY. GÖMÖRI Ilona 2005. 513-577. 153
