Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Ifj. Gyergyádesz László: Molnár C. Pál (1894–1981) festészete a keresztény ikonográfia jegyében
Ijj. Gyergyádesz László: Molnár C. Pál... teljesen a keresztény ikonográfiának. A mintegy 30 alkotást számláló egyházművészeti munkásságának jó néhány jelentős darabja született a II. világháború utáni évtizedekben. Kiállításunkon e körbe tartozott pl. a belvárosi plébániatemplom híres főoltárának 1948-as pályázatára beadott vázlata, mellyel Szőnyivel és Medveczky Jenővel szemben elnyerte a megbízást. Az 1953-ból származó Budapest II. kerületi Szent Lélek-templom Remete Szent Pál oltára a kecskeméti kiállítás egyik különlegessége volt. Az oltár az 1527-ig közelben tevékenykedő pálosoknak és egykori központi kolostoruknak állít emléket. így a fő képet körülvevő legenda tradicionális epizódjai (pl. Remete Szent Antal két oroszlán segítségével eltemeti a sivatagban Remete Szent Pált) mellett a jobb oldali oltárszámy jelenetei között láthatjuk, egyrészt a szent korábban Velencében őrzött ereklyéinek 1381 -es Magyarországra hozatalát, majd a Nagy Lajos király vezette körmenet keretében a relikviák átvitelét, translatióját a budai királyi palotából a budaszentlőrinci monostorba, míg legalul, a predella széles képén, a magyar alapítású szerzetesrend névadó patrónus szentjének díszes márványkoporsójához, csodatévő sírjához zarándoklókat idézi meg az alkotó. Említésre méltó még a budai Szent Imre-plébániatemplomból kölcsönkapott nagyméretű Assisi Szent Ferenc-oltárkép is, amely nem sokkal a budai Tövis utcai ferences templom északi falán található és azonos témájú oltárfreskójának (1950) olajjal vászonra festett változataként születhetett meg. Szent Ferenc stigmáinak újszerű ábrázolásakor Molnár C. nagy hangsúlyt fektetett, egyrészt Krisztus követésére (De Imitatione Christi) mint követendő magatartásra, amit az alul olvasható feliratok is megerősítenek („Kövessetek engem, miként én követtem Öt”), másrészt pedig a középkori ikonográfiát már nem értő modern kori ember kedvében is jár, amikor elveti az Alvema-hegyi stigmatizáció hagyományos megjelenítési formáját, s helyette „Szent Ferenc a feszülettel (corpusszal) totális paralellitású állásban látható az eszmei Golgota csúcsán”.17 MOLNÁR-C. PÁL VALLOMÁSAI ÉLETÉRŐL 1994. 50. 108