Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Végh Károly: A marketingszemlélet, avagy egy intézmény megmaradásának lehetséges útjai
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében gek folytatása (pl.: ócskapiac) már rövidtávon sem jelent megoldást gondjaikra, nagyobb a szakmai — és pénzügyi — veszteség, mint az elkönyvelhető nyereség.- A hasznosság, érték, elégedettség hármasát kell keresni. Meg kell találni azokat a motivációkat (hogy hatni tudjunk rájuk), hogy a fogyasztó - a látogató, a kutató — miért és milyen értékeket keres. A közönség — a fogyasztó - választási értékrendjét állandóan figyelni, kutatni kell. (kérdőívek, szociológiai kutatások, elégedettségi vizsgálatok, személyes visszajelzések stb.)- A közönséggel való kapcsolatnak a leglényegesebb eleme a részvétel. A látogatót, érdeklődőt, kutatót az az érzés kell hogy eltöltse, hogy itt minden érte és érdekében történik. A kapcsolatépítő marketing lényege a marketinghálózat kiépítésén túl a közönséggel való lehető legjobb kapcsolatteremtés. Ez hozza a szakmai- emberi-pénzügyi sikereket.- A piacok megteremtésénél minden potencionális fogyasztót, közösséget annak kell tekinteni, akiknek igénye és szükséglete van az itt nyújtott szolgáltatások befogadására, hajlandók és képesek azt elérni. A marketingtevékenység e téren folyamat, menedzseri lépések láncolata. A hazai piacokon túl ilyen nagyságrendű és feladatkörű intézménynél, mint a Petőfi Irodalmi Múzeum kiemelt fontosságú lehet a nemzetközi kapcsolatok szisztematikus kiépítése, állandó karbantartása.- Végül fel kell állítani a marketingmenedzsmentet. A marketingmenedzsmentnek az a feladata, hogy olyan módon befolyásolja a kereslet szintjét, időzítését és összetételét, hogy ezzel elősegítse az intézményi célok elérését. A legfontosabb részei a piackutatás, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés. Ezek kapcsán döntéseket kell hozni a célpiacokról, a piaci illesztésről, termékfejlesztésről, árról, értékesítési csatornákról, a termékek elosztásáról, a kommunikációról és az ösztönzésről. Ezek a fogalmak először idegenül hangozhatnak egy művelődési intézmény, egy múzeum falai között, de be kell helyettesíteni az ott használt fogalomtárba, eszközrendszerbe, és akkor mindenki számára közérthetővé válik. A marketingszemlélet elterjesztése — intézményen belül is - tanulási folyamat. Itt kell megemlíteni, hogy bár a marketingszemlélet elsajátítása valamennyi dolgozó feladata, de legfontosabb elvárás mégis az, hogy az elsőszámú vezető rendelkezzen azzal, hisz különben a legalapvetőbb döntési folyamatokat sem tudja meghozni, sőt akadályozza azt, bár elvárása, hogy az intézménye jól működjön, mégis a legnagyobb akadály ebben ő maga. Fontos lépés, hogy a marketingtevékenységbe valamennyi munkatársat bevonjuk. Ki kell kérni véleményüket — még akkor is, ha az laikusnak látszik meg kell erősíteni jó törekvéseiket, segíteni abban, motiválni. Egy intézményben valamennyi munkatárs rendelkezik kapcsolati tőkével. Ha ezt az erőt mobilizálni tudjuk a múzeumjavára, sokat profitálhatunk belőle. A marketingmenedzsmentnek el kell érnie, hogy az intézmény úgynevezett „alakító” intézmény legyen, amely elsősorban állandó kezdeményezést, offenzívát jelent. Tevékenységével, müsorpolitikájával a többi művelődési intézményre is „diktáló” hatással kell lennie. Bebizonyosodott, hogy az az intézmény, amelyik csak követi, illetve szemléli az eseményeket, óhatatlanul lemarad.
