Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: A város keresi múltját
Merk Zsuzsa - Rapcsányi László: A város keresi múltját mennyezeten át, behatoltak Ruxich úr, görög szertartású kereskedő házába, melyet a bajai uradalomtól bérelt, és áttörve a bolthajtást négyszáz forint értékben, különböző dolgokat elvittek. A görög Szent Antalnál keresett segítséget. És egy szentmisét fizetett azzal a kéréssel, hogy a ferences atyák hirdessék ki az őt ért károsodást, ami meg is történt. Néhány nap múlva, egy távolabbi faluban meg is találta azokat. íme Szent Antal a hamishitű embereken is szokott segíteni. ” Rengeteg szellemet vibráló, meglepő és derűs történéseket őriznek a históriák. Az egyszerű emberek világát tükrözi talán legjobban a ferences História Domus, hiszen „Isten szegénykéi”, a Poverello fiai a rend kezdetétől fogva a nép között élő, sorsukat vállaló fráterek, testvérek voltak. Az 1970-es években Kőhegyi Mihály már felfigyelt arra, hogy a háztörténetek rendkívül fontos forrásanyagok nemcsak egyháztörténeti, hanem helytörténeti szempontból is. Először 1972-ben jelent meg egy vékonyka füzet Kivonatok a bajai ferences zárda háztörténetéből (1694-1840) cimmel, amit Koszta István református tiszteletessel rendeztek sajtó alá. Ekkor még nem tudtak arról, hogy a ferencesek háztörténetének három kötete a hányatott sorsú Baja Város Levéltárában megvan, így csak a két változatban is megmaradt kivonatokat tudták közölni. A második világháborút követően Pécsre, majd a hatvanas években Kecskemétre került levéltári anyagban a hetvenes évek végén találták meg. A latin nyelvű háztörténetet majd tízéves munkával Kapocs Nándor szeremlei plébános legépelte, lefordította. (A ferencesek 1901. augusztus 2-tól magyar nyelven vezették háztörténetüket.) Igen csekélyke fordítói díjért, sokkal inkább szolgálatot teljesítve végezte el a hatalmas feladatot. A ferences háztörténet első kötete (1694-1840) latin nyelven, német előszóval és jegyzetekkel 1991-ben jelent meg. A szöveg gondozását Kapocs Nándor végezte, az igen alapos előszót és jegyzeteket Kőhegyi Mihály írta. A kiadvány a Kulturális és Történelmi Emlékek Feltárása, Nyilvántartása és Kiadása Kutatási Program támogatásával készült. A kiadás egész költségét biztosították, de csak a latin nyelvű megjelentetés esetében. A fordítás tíz évvel később, 2000-ben látott napvilágot köszönhetően a millecentenáriumi és millenniumi ünnepségeknek, amikor is nagyobb anyagi források álltak rendelkezésünkre. (Baja Város, valamint a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat adta a kiadáshoz szükséges pénzek nagyobbik részét.) A ferencesek háztörténetének három kötete a Kapocs Nándor készítette gépiratban a Türr István Múzeum Adattárában van, a latin és a magyar fordítást az eredetivel összevetettük, „összeolvastuk”. (A nagy munkát Kapocs Nándor és Karlovitz Margit végezte.) Nagy szerencse ez a kiadás folytatásának szempontjából, hiszen 1995-ben a kecskeméti levéltár az eredeti, kéziratos köteteket visszaszolgáltatta a ferences rendnek. 1870-ben szentelte fel Haynald Lajos érsek a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek vezetésére bízott iskolát, s ez tekinthető a rend bajai letelepedésének kezdő dátumaként. Háztörténetük azonban csak 1931-től van meg, ettől kezdve hiánytalanul 1950-ig. A História Domus mellett külön Iskolakrónikát is vezettek 1936-tól az államosításig, 1948-ig, s a bajai múzeumnak 1995-ben ezt sikerült megjelentetnie A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek bajai iskoláiban vezetett krónika 1936-1948 címmel, elsősorban Baja város anyagi 124
