Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

Székelyné Kőrösi Ilona: 1848/49 a Duna-Tisza közén

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón cikksorozatot is megjelentetett a Kecskeméti Lapok című helyi újságban. 1849 után Pesten folytatta tanulmányait, Bécsben orvosi diplomát szerzett, később pedig a pesti egyetemen a tanári képesítő vizsgákat is letette a történelem és a földrajz ma­gyar és német nyelven történő tanítására. Kecskeméten az ő nevéhez fűződik az alreáliskola főreáliskolává való fejlesztése és az intézmény igazgatása 1870-től 1883-ig. Ezt követően a fővárosba költözött, a budai főgimnázium igazgatójaként ment nyugdíjba; Budapesten halt meg 1895. április 4-én. A címben jelzett tizenkét hónap alatt Dékány Rafael és alakulata összesen 77 helyszínen állomásozott, táborozott, előőrsöt adott vagy fegyveres harcban vett részt. Szolgáltak Perczel Mór, Dembinsky, Aulich, Asbóth, Kászonyi, végül Klapka parancsnoksága alatt. Részt vettek többek között az 1849. január 22-i szolnoki győzelem kivívásában, a Kál-kápolnai csatában, Cibakháza védelmében, Budavár visszavételében, a peredi, zsigárdi, Komárom-ácsi győztes csatákban, végül pedig a komáromi vár védelmében. A zászlóalj háromszor részesült kitüntetésben. Buda váránál tanúsított hősiességéért az ifjú Dékány Rafaelt őrmesterré léptették elő. Dékány Rafael visszaemlékezései és a kortársai által írt hasonló jellegű mun­kák - amelyekkel összevetettük, és jegyzetekben hívtuk fel a figyelmet az esemé­nyek azonos vagy eltérő megítélésére - nem csupán a szabadságharc hadtörténeté­hez nyújtanak adatokat. A szemtanú közvetlen élményei alapján mutatják be a kora­beli mindennapokat és a katonai táborok, szálláshelyek életét. Dékány Rafael is részletesen bemutatja a katonák életkörülményeit, a szálláshelyeket és szállásadókat, az ellátást, étkezést, élelemszerzést és gasztronómiai élményeiket. Szól a sebesülé­sekről, a markotányosnőkről, az egészségügyi állapotokról, járványokról (kolera, szifilisz), a környezetében tapasztalható erkölcsi értékrendről, megfigyeli és leírja a korabeli szokásokat (pl. a matyó gyereklakodalmat), és végül - A csaták hatása az ember érzületire című fejezetben - a háború és az ember, az ölés és a harc pszicholó­giája témakörével foglalkozik. Dékány Rafael írásának kiegészítéséhez és a 25. honvéd zászlóalj történetéhez széleskörű levéltári feltáró munkát végeztünk a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Országos Levéltár és a Hadtörténeti Levél­tár iratanyagában. Városi és tábori orvosi iratok, hadfogadási iratok, előléptetési és kitüntetési jegyzékek, sóhivatali iratok és fizetési jegyzékek alapján sikerült többet megtudni a visszaemlékezésben szereplő személyekről és a zászlóalj tisztikaráról. Az 5. századba tartozó 172 kecskeméti honvéd nevét sikerült azonosítani. További pontosításra vár a kalocsai, nagykőrösi, ceglédi és félegyházi honvédek névsora. Az elmúlt években megjelent visszaemlékezések és adattárak fontos szerepet töltenek be 1848/49 eseményeinek és a résztvevő helyi személyek, alakulatok ponto­sabb megismerésében. A személyes jellegű leírások hozzájárulnak annak a meghatá­rozó időszaknak a bemutatásához, amely hosszú időre a magyarság legnagyobb kö­zös történelmi élménye maradt. Ezt a célt szolgálták a Katona József Múzeum kuta­tásai és kiadványai is, amelyeknek folytatása következik. 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom