Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Kepéné Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: Gáspárék keresztje, Bukóczki Jézuskája
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán GÁSPÁRÉK KERESZTJE, BUKÓCKI JÉZUSKÁJA Egy alföldi szakrális kisműemlék bemutatása Bálint Sándorra emlékezve A néprajztudomány a 2004. esztendőben ünnepelte a magyar vallási néprajz legnagyobb hazai kutatója, Bálint Sándor születésének 100. évfordulóját. Ez alkalomból országszerte számos megemlékezést, konferenciát rendeztek, emlékköteteket adtak ki. Szegeden, a „legszögedibb szögedi” emlékére a tavalyi esztendőben színvonalas programokat felsorakoztató jubileumi év vette kezdetét. Ennek egyik záró rendezvénye lesz a Szegedi Dómban 2005. május 9-én Bálint Sándor emlékére celebrált püspöki szentmise és az ezt követően megnyíló fotókiállítás. Az ezen kutatási beszámoló szerzői által rendezett kiállítás Sacra Hungária címmel Bálint Sándor munkáiból vett idézeteken keresztül szeretné felidézni a szentéletü tudós szellemiségét, a kiállított fotók pedig a Kárpát-medencei szakrális kismüemlékek néhány gyöngyszemét kívánják bemutatni. A kiállítás apropóját az adta, hogy évekkel ezelőtt az a Bálint Sándortól származó gondolat, amely szerint a népi vallásosság komoly hatást gyakorol egy-egy település arculatára, indított bennünket arra, hogy jártunkban-keltünkben a muravidéki Lendvától a Felső-Tisza vidéki Mándokig, a moldvai Klézsétől a Kecskemét melletti Matkó-pusztáig megörökítsünk néhány jellegzetes szakrális műemléket. A kutatás egyik legfontosabb elemének azt tartottuk és tartjuk, hogy ahol még fellelhető, rögzítsük a keresztek, kápolnák, képoszlopok, szobrok állítási körülményeit és a hozzájuk kapcsolódó történeteket is. A kutatók figyelme sokszor csak a különlegesen nagy múltú vallási műemlékek felé fordul, pedig esetenként a kevésbé magas művészeti értéket hordozó út menti keresztek és szobrok is jelentős történeti és néprajzi forrásértékkel bírnak. A kutatás sajnos rövid időn belül meggyőzött bennünket arról, hogy szakrális kisműemlékeink veszélyben vannak. Megfigyelhető, hogy a határon túli területeken a történelemhamisítás egyik burkolt eszközeként az önkényes felújítások veszélyeztetik őket, amelyek során a keresztek új identitást nyernek felirataik megváltoztatásával. A határokon innen pedig a területrendezések, az útépítések vagy éppen a fémhulladék-gyűjtők istenkáromló tetteinek áldozatai lehetnek. Kunszálláson például körülbelül egy hónapja három fémöntvény korpuszt fűrészeltek le kőtalapzatáról értékesítési szándékkal, tettük súlyával valószínűleg tisztában nem lévő egyének. Sajnos ez ma már nem is mondható egyedi esetnek. Ha pedig mindezt sikerül elkerülniük, akkor az idő vasfoga kezdi ki ezeréves keresztény kultúránk őrzőit. A kereszt, amelynek korántsem mindennapi történetét kívánja most ezen előadás bemutatni, területileg igen közel található a már említett megszentségtelenített keresztekhez, de reméljük elkerüli a megsemmisülésnek ezt a mai kor erkölcsi állapotát igencsak „fémjelző” módját. 81