Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékának felkutatása

Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népességleletek alapján a két temetőrész ugyanazon temetkezési hely része lehetett. Templomra utaló nyom nem került elő. A „ laza sorokban ” fekvő sírok ötödé volt szegeit koporsós. A rátemetés ritka, viszont gyakrabban fordult elő csoportos temetkezés. A jellegzetes karhelyzetek és a leletek, a Rácváros közelsége és az a tény is e körhöz kapcsolhatja e temetőt, hogy Pálffy Miklós más vidékekről telepített Esztergom környékére rácokat.20

Bácsalmás óalmási határrészén Kőhegyi Mihály 1964-ben egy középkori templom és a körülötte levő temető egy részét tárta fel.21 E lelőhelytől mintegy 2 km-re került elő 1993-ban Észak-Bácska magyarországi területén az első olyan temető, melyet - Kőhegyi útmutatása alapján - egy hódoltság kori délszláv népesség hagyatékának határoztunk meg. BÁCSALMÁS-ÓALMÁS, HOMOKBÁNYÁN az elmúlt jó évtizedben végzett feltárások eredményeképp 483 sír vált ismertté.22 Az egyrétegű, soros, templom nélküli temető jórészt K-Ny-i tájolású sírjainak túlnyomó többsége padkás, ritkábban padmalyos kiképzésű, a koporsós sírok száma kevés volt. A metszetbontással feltárt síroknál minden esetben sikerült a padkák és padmalyok fedési módjait, olykor a sír különleges betemetését is megfigyelni. Feltűnő volt a karhelyzetek változatossága. A viszonylag gyér leletanyag kis- és nagygömbös bronztűkből, kaoricsigákból, gyöngyökből, bronz és vas párizsikapcsokból, bronz és csont fiilesgombokból állt, és előkerült néhány korabeli pénz és egy csizmapatkó-pár is.23 Mindezek alapján kétségtelen a temető nagyfokú hasonlósága a fent tárgyalt lelőhelyekkel. A hódoltság kori délszlávok régészeti hagyatékát azonban - bár az ásatók azokat még középkori magyar lakossághoz kötötték, - más Bács-Kiskun megyei lelőhelyekről is ismerjük.

Fél évszázaddal ezelőtt kezdte Zalotay Elemér a KATYMÁR-TÉGLAGYÁRI temető feltárását, mely - Szabó György, Komáromy József és Kőhegyi Mihály részvételével - 10 évig tartott. Mivel a leletmentések szüneteiben a homokbányászás folyamatosan tette tönkre a lelőhelyet, mindössze 89 sírt sikerült feltárni.24 A templom

20 LÁZÁR Sarolta 1999; Ugyanez: LÁZÁR Sarolta 2002; Az etnikum meghatározásában a szerző maga is bizonytalan. E terület „ 1594-95-ben a keresztény hadak sáncokkal megerősített átkelő- és táborhelye, felvonulási terepe volt. ’’ Mithay Sándort idézve a hazai szerbség azon szokásáról, hogy a halott mellé pénzdarabokat dobnak, megjegyzi: „Ha ennek alapján azt nem is állíthatjuk, hogy Esztergom- Szentkirályon rácok nyugodtak, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy csupáncsak 1595-1605 között - amikor Esztergom átmenetileg keresztény kézen volt, - temetkezhettek ide feltehetőleg Esztergomba települt vagy a környező falvakból oda telepített lakosok. [...] Pálffy Miklós Pócsmegyerről telepitett Esztergomba lakosokat, illetve rácokat is hozott. " LÁZÁR Sarolta 1999. 316-317.

21 Kőhegyi Mihály leletmentése, 1964. TIM RA 21-2001.; Rég.Füz. Ser.I. No.18. 1965. 56.; Az általa Bácsalmás-Óalmásnak nevezett lelőhelyet - pontosabb határrész-elnevezés használatával - Bácsalmás- Halmosnak neveztük el. WICKER Erika 2004. 16. lelőhely.

22 1-91. sírok: Wicker Erika ásatási dokumentációja 1993. KJM RA 99.857; 92-172. sírok: Polgár Zoltán ásatási dokumentációja 1995-1996 KJM RA 2002.1105.; 173-312. sírok: Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001 KJM RA 2002. 1114.; 313-420. sírok: Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002. 1115; WICKER Erika 2004. 17. lelőhely.

23 WICKER Erika 1999; WICKER Erika 2002/a; WICKER Erika 2002/b; WICKER Erika 2003; WICKER Erika 2004; WICKER Erika 2005.

24 ZALOTAY Elemér ásatási dokumentációja, 1952 KJM RA 69.231; KOMÁROMY József ásatási dokumentációja, 1953 KJM RA 69.237; SZABÓ György ásatási dokumentációja, 1953 KJM RA 230.;

22