Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Bónis Johanna: Párhuzamok
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón Bónis Johanna PÁRHUZAMOK Kecskemét-Marosvásárhely a XX. század küszöbén Vannak városok amelyek, bár több száz kilométer távolságra egymástól, országhatárok által elválasztva is, hasonlítanak. Más-más földrajzi adottságaik ellenére, hasonló a hangulatuk, még a levegőjük is: rokonítható települések. A két megyeszékhely, a magyarországi Bács-Kiskun megye és a romániai Maros megye székhelye: Kecskemét és Marosvásárhely is ilyen rokonítható települések. így érzi ezt mindenki, nemcsak az ott lakók, de azok is, akik a két városban megfordultak már. A hely szelleme teszi talán, vagy a két város történelmében az Árpád-korig visszavezethető párhuzamok, a sokszor hasonló történelmi, művelődéstörténeti események tették rokonná a két várost. A téma megérne egy nagyobb tanulmányt, annál is inkább, mivel a hasonlóságból adódó lehetőségeket, föleg az utóbbi időben, hála a különböző kormányzati és civil szervezetek aktív tevékenységének, eléggé ki is aknázta a két város önkormányzata. Mi ezúttal, csupán néhány párhuzamra szeretnénk rámutatni, a várossá fejlődésnek azokra a jellegzetességeire, amelyek a két település várossá fejlődésében egyaránt fellelhetők, és ezen belül is főleg a XIX. század végi és a XX. század eleji városkép alakulásában rejlő párhuzamokra. A két település koraközépkori történelme nagyjából hasonlóan indul. Mindkettő fontos kereskedelmi utak mentén fekszik, így mindkettőnek kedvező a fekvése és a forgalma. Valószínű, hogy már a XIII-XIV. században mindkettő jelentős vásározóhely. Előbb Marosvásárhely tűnik fel az írott forrásokban. A ferencesek egy 1300 körül kiadott oklevelében találkozunk először nevével, majd 1323-tól a pápai tizedszedők számadásaiban szerepel folyamatosan, mint a székelység legnépesebb települése. Neve ekkor Új Székelyvásárhely vagy csak Székelyvásárhely, latinul Novum Forum Siculorum vagy csak Forum Siculorum. Nevét magyarul először Nagy Lajos király írja egy 1370. május 10-én kiadott oklevelében: Zekelvasarhely (Székelyvásárhely). Majd fél évszázaddal későbbi keltezésű Kecskemét első írásos említése. 1353- ből való az az oklevél, amelyet I. Lajos király állított ki, és amely Karla Jánosnak és Istvánnak adta a „ Kechkemeth” határában levő, akkor lakatlan Ágasegyháza birtokot.1 A középkor végén szerzett pozíciójukat, mint a régió kereskedelmi központja, mindkét város megőrizte a következő századokban is, és ebben jelentős szerepe volt a kereskedelmet és kézművességet támogató királyi és - Marosvásárhely esetében - vajdai és fejedelmi kiváltságoknak. Marosvásárhelyen a városiasodásnak igazi lendületet Mátyás király kiváltságlevelei adtak. A sorban az első 1482. augusztus 28-án kelt, és évi három sokadalmas (vásáros) napot hagyott jóvá a városnak: az úmapit, a Szent-Márton napit és a virágvasámap előtti csütörtökit. A második 1486. január 1IVÁNYOSI SZABÓ Tibor 2002. 101. 173