Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Zepeczaner Jenő: Mecénás volt-e a vargyasi Daniel-család?
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón Életének leírása (Descriptio vitae ...) Nagyszebenben 1764-ben jelent meg, de ma már magyarul is olvasható. Más munkái: Az örök életre vezető egyenes út, Nagy- enyed, 1765; Isten eleibe bocsátott alázatos könyörgések gyakorlása, Nagyenyed, 1766; Variarum meditationum sacrarum miscellanae, Nagyenyed, 1766; Commen- tariis in Apocalypsim S. Johannis. Bécsből 1745. május 15-én gróf Komis Antal Hunyadmegyei főispánhoz írt levele a Történeti Lapokban 1875-ben jelent meg. Polixéna leányához, annak megözvegyülése alkalmával írt vigasztaló levelét is kiadják 1759-ben.7 Fiát, Daniel (IV.) Istvánt (1724-1788) még életében, a Székelyföldön példátlan módon, coadministratomak nevezteti ki. Apja nyomdokaiba lépve jelentős hivatalnoki pályát futott be, oly sikeres volt, hogy kamarás lett 1751-ben, majd II. József császár erdélyi utazásakor fökormányszéki tanácsosnak nevezteti ki (1783). „Minden birtokaiból a búza- és bordézsmát, melyet szülői a maros-vásárhelyi és sz.- udvarhelyi ref. Collegiumoknak rendeltek, utódainak azokat a megjelölt részesedés aránya szerint mindig kiszolgáltatni kötelezi Ezeken kívül az udvarhelyi kollégiumnak hagyja örökösön az udvarhelyi és a Ramocsa8 beli szerzeményeit. ” Az ottani örökös részbirtokait pedig csak addig, míg azokat az illető rokonai a zálogösszeget letéve kiváltanák. Öt ezer m. forint alapítványt tesz ezen kifejezéssel: „Mely summa pénz leváltassék annak interesséből tartassék egyenlő proportióval az udvarhelyi gymnasiumban oly tíz tanuló gyermek, a kik valóban igaz nemes szülőktől származ- tanak, valóságos igaz árvák, de azonban valóságos jó igyekezetű ifjak. ” Főgondnoka volt a nagyenyedi kollégiumnak is, amelyről szintén alapítványokkal gondoskodott. A „nagy” Dániel István említett leánya nem volt más, mint egyik jeles XVIII. századi nőírónk Wesselényi Istvánné Dániel Polixéna (1720-1775), aki mielőtt megszülte 12 gyerekét jártasságra tett szert a klasszikus nyelvekben, alapos műveltsége, annak bizonyítéka, hogy apja nem hanyagolta el leány gyerekei neveltetését sem. Volt ideje és energiája írni, latinból és németből fordítani és munkáit ki is adni. Bőd Péter így jellemzi: „Daniel Polikséna lib. Baronissa, a felyebb leírt vargyasi Daniel István úrnak édes leánya, a hadadi lib. Báró Wesselényi István úrnak pedig törvény szerint való házastársa. Egy tudományokat szerető és követő erdélyi Feniks. A ki ijjú idejében sok nyelveket, azok között a déák és görög nyelveket magáévá tette; annak utána istenhez való háládatosságának megmutatása és az asszonyi nemhez való szeretetének megbizonyitására nagy anyját Petrötzi Katát kívánván ebben követni, déák nyelvből magyarra fordította a Piktet Benedek génévai pap és professzor szép könyvét és világra bocsátotta ilyen titulus alatt: A keresztyén Éthikának 7Monita patema ...Cibinii, 1752.; Méltóságos l[iber] b[áró] vargyasi idősb Daniel István levele, mellyet ... vejének ... hadadi Vesselényi István urnák szomorú halálát meg-értvén mélyen meg-sebhetett leányához ... 1. báronissa vargyasi Daniel Polikséna asszonyhoz, atyai szívvel és kézzel bocsátott. In: Földi rövid ...; Méltóságos lfliber] b[áró] vargyasi idősb Daniel István úr vigasztaló levele ... Kolosvár, 1759.; Daniel Stephanis L. B.: M... ad perfeciendum ... 1759.; Descriptio vitae Stephani liberi baronis de Daniel et Vargyas. [Cibinii?], 1764. (Erdély öröksége 7.); Variarum meditationum ... 1766.; De duo- bus duntaxat Növi Testament sacramentis ...Az uj testamentomi ... két sákramentumokról, úgymint a szent keresztségröl és úri szent vatsoráról. [Nagy Enyed, 1767].; Az örök életre vezető egyenes út, melly áll az egy, igaz és örökké-való Istennek meg-esmerésében és keresésében ... N[agy] Enyden, 1767. 8 Hatámév Székelyderzs (Udvarhely vármegye) faluban. 167
