Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Farkas Lajos: Petőfi és Dunavecse
Farkas Lajos: Petőfi és Dunavecse Petőfi legismertebb dunavecsei versei a már említett Füstbe ment terven kívül a Magány, Gazdálkodási nézeteim, Egy estém otthon, Sírom, Éjjel, Katona barátomhoz, Meredek a pincegádor, Deákpályám, A faluban utcahosszat stb. Közben egybeszerkesztette első verseskötete, az 1844 őszén megjelent versek anyagát. 1844 ősze meghozta Petőfi számára a rég áhított költői sikert, megjelent „A helység kalapácsa”, verseit már népdalként is énekelték. 1844. június 17-e Petőfi utolsó dunavecsei napja. Szekérre ül, és Kiskunlachá- zán keresztül Pestre megy. Többet nem járt Dunavecsén. „A hiteles történeti adatokon kívül — írja Balog Mihály Dunavecse című könyvében - számos helyi történet, legenda fűződik Petőfi dunavecsei időzéseihez. Közülük többet megírt az egykori barát, Jókai Mór »Az én életem regénye« című könyvében. Másokat lelkes gyűjtők, kutatók a helyszínen szedegették össze, és közölték az 1870-es évektől a fővárosi lapokban. A legkorábbi közülük irodalmi eredetű, és még Petőfi életében támadt: a magyar származású Kertbeny Károly, a költő lelkes híve, németre fordította Petőfi verseit. Az 1849 májusában, Frankfurtban kiadott mű előszavában azt állította a fordító, hogy Petőfi Sándor Dunavecsén született. Nem tudni honnan vette ezt a téves adatot, talán néhány szép vecsei vers tévesztette meg. ” Szűcs János rektor, Petőfi barátja, többször meglátogatta a Dunavecsén élő Petrovics Istvánt és Hrúz Máriát, és így békítette a szülőket, főleg az apát: „A kegyelmetek fia most is Tanító, de az egész nemzet tanítója, akire kicsinyek és nagyok hallgatnak, és boldogok a szülők, akik ilyen dicső fiút adnak a hazának. Ez az ember a népet már nem beszélteti, ő maga beszél, úgy, mint a nép! Vállalja és láthatóan büszke, hogy vállalhatja. Ez a költő már maga a nép. ” Dunavecsén Petőfi és a szabadságharc emlékezete tovább élt, jellemző, hogy a kiegyezéstől a millenniumig a férfinevek dunavecsei gyakorisági listáján a Sándor volt az első, a Lajos pedig a negyedik. Több mint 40 éven át a Petőfi-kultusz ismert vecsei ápolója, Vasberényi Géza gyűjtötte össze a helyi emlékeket, ébren tartva ezzel Petőfi dunavecsei hagyományait. Előadásokat tartott, újságcikkeket ír, de szerepelt rádióban és televízióban is. Óriási szerepe van a dunavecsei Petőfi-kép kialakításában. Az ő feljegyzéseiből tudjuk, hogy Dunavecsén az első hivatalos Petőfi megemlékezésre 1898-ban került sor. Csikay Imre főszolgabíró kezdeményezésére pedig az 1900-as évek elején helyeznek el emléktáblát Petőfi egykori lakhelyének, Nagy Pál házának a falán. Fontos adat még, hogy a Petőfi Társaság 1923. szeptember 30-án a költő születésének 100-dik évfordulóján Dunavecsén tartotta díszközgyűlését, melyet Pékár Gyula országos elnök vezetett le. Vasberényi Géza szervezte meg az ötvenes években a Petőfi Baráti Kört, és önerőből rendezett be Petőfi Emlékmúzeumot a tulajdonában lévő Nagy Pál-féle házban, és elindítja a máig élő, Petőfi emlékét őrző, „Szeptember végén” cimű ünnepi- sorozatot. 1995-ben Kovács Péter dunavecsei polgármester kezdeményezésére újjáalakult a Petőfi Baráti Társaság, melynek én is egyik alapítója vagyok. Petőfi vecsei tartózkodását örökítette meg Szamosközi István református püspök „Kis lak áll a nagy Duna mentében” című darabja, melynek ősbemutatójára 162
