Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Kispálné Lucza Ilona: Kultusz vagy irodalomtörténet?
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón a kérésemet, és néhány perc múlva meghalljuk azt az üzenetet, amely a sír tájékáról száll a bölcső felé. Mi pedig a mesék országán innen, halott-támasztó legendák nélkül őrizzük tovább Petőfi öröklétének szimbólumát, a kiskőrösi bölcsőt. ” A fenti szemezgetésből egyértelműen kirajzolódik a vers genezise, ami messze több mint kultuszjelenség, ugyanakkor nincs értelme lehámozni róla azokat a sajátos jegyeket sem, amelyek kifejezetten a kultusz adatszerű bizonyítékai. Kiderül ezekből a levelekből, hogy agilis irodalmi élet folyt a városban. Egyéb levelek tanúsága szerint asszonyok írtak személyes ismeretség nélkül Reményiknek levelet, verset kértek tőle. Egy Tepliczkynek írt válaszlevélben is hivatkozik rá Reményik, kiviláglik belőle az is, ki fogta kézben az irodalmi kezdeményezéseket, látszik, hogy a szilveszter akkor is kiemelt lehetőség volt Kiskőrösön, máshonnan bizonyíték arra van, hogy ez esti összejövetel volt. „A nagy nap méltó megünneplésének kellő kidomborítása végett mindenki, aki csak teheti tegyen ki ablakába este 6 órakor legaláébb egy szál égő gyertyát, ezen tényével is hódolni kívánván a nagy költő emlékezetének. Az éjféli óra megkondulása után pedig ki-ki siessen a kis nádfodeles kunyhóhoz, ahol a költő először látta meg a napvilágot és pedig, akinek van, égő kézilámpával (gyertyával ne, mert abból veszedelem támadhat) és vegyen részt az ott és akkor megtartandó hazafias ünnepélyben. Kiskőrös község elöljárósága.) ”4 De jól elemezhető az akkori nyelvhasználat, kiugranak a kulcsszavak, és érzékelhetően köti/füzi az ittenieket a BÖLCSŐ, ami egyben a Reményik iránti tisztelet jegye is. Reményiknek egyébként az evangélikus egyházban különös tisztelete alakult ki, a levelezést is Ponicsán Imre evangélikus lelkész özvegye adta a múzeumnak. A Petőfí-kultusz kiskőrösi működésében tehát számos olyan tényező is megjelent, amivel nagy mértékben túlnőtt a helyi értékén. Érdemes lenne vizsgálódni ilyen megközelítésben is, melyek azok a területek, amelyek a szokásrend tekintetében országos vagy netán nemzetközi jelentőségűek, melyek azok a hiteles szövegekkel is alátámasztható események, amelyek feldolgozása irodalomtörténeti adalékként szolgálhat. Sok apró részlet, ami a kultusz működése során nem kap akkora hangsúlyt, válhat egy-egy irodalomtörténeti adattá. Főleg akkor, ha nem is csupán egyetlen darab, hanem folyamatot alátámasztó, egymásra épülő elemekből áll. Hiszen ez a levelezés is azon túl, hogy egyértelműen kirajzolódik belőle a vers keletkezéstörténete, biztos adatokat jelent Reményik életére, egészségi állapotára, édesanyjához fűződő viszonyára is. Ezeknek az információknak akkor is van rásegítő erejük, ha előkerülnek más forrásokból is. Összegzésként megállapítható, hogy a kultusz és az irodalomtörténet, az irodalomtudomány érintkező, sőt egymásba szövődő elemeket is tartalmazhat, a kultusz sem idegen test. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy megemlékezés, egy évforduló, egy rendezvény mindjárt irodalomtörténet, de a hozadéka örvendetes esetekben gazdagíthatja a tudományt, mint ahogy ez az igen értékes Reményik - Tepliczky levelezés is az. 4 1922 szilveszterének plakátja. 157
