Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
ifj. Gyergyádesz László: A keresztény ikonográfia Tóth Menyhért első alkotói korszakában
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón ifj. Gyergyádesz László A KERESZTÉNY IKONOGRÁFIA TÓTH MENYHÉRT ELSŐ ALKOTÓI KORSZAKÁBAN Rövid előadásunk témája nemcsak a születésének 100. évfordulójára megrendezett Tóth Menyhért életmű-kiállításhoz kapcsolódik (bár az itt szóba kerülő alkotások mindegyike látható volt ott), hanem kapcsolatot teremt a Kecskeméti Képtár saját sorozata, a Kortárs Keresztény Ikonográfiái Biennále irányába is. Tóth Menyhért (1904-1980) életművének rendkívüli gazdagságát bizonyítja, hogy a XX. századi magyar vallásos, keresztény szellemű és az e fogalmakhoz nem tartozó, de a keresztény ikonográfiához köthető művészet legjelentősebb alkotói közé is besorolható. Azt, hogy valamiért még sem vált kihagyhatatlanná az eddigiekben, azt egyrészt az elmúlt évtizedek keresztény ikonográfiához való negatív viszonyulása, másrészt pedig Tóth Menyhért életművének, s azon belül különösen a hatvanas évek előtti korszakainak viszonylagos ismeretlensége, illetve szakirodalmi alulértékeltsége okozhatta. A magyar művészettörténetírás egyik jövőbeli nagy feladata lesz, hogy a korábbi évtizedek ideológiai alapokon elferdített megközelítését elfelejtve végre valóban értékként kezelje és érdemben dolgozza fel a XX. századi magyar művészet keresztény szellemű és ikonográfiájú részét. Ennek a területnek egy meglehetősen sajátos és más kortárs életművekhez igen nehezen illeszthető részét kínálja a miskei festő oeuvre-je. Tóth Menyhért 1929-1935 között végezte el Budapesten a Képzőművészeti Főiskolát, s egy ideiglenes hazaköltözés után 1935-ben végleg visszatért Miskére. Tóth Menyhért első monográfusa, Bánszky Pál innét számítja a művészi pálya első évtizedét, a korai korszak felső határát 1945-nél meghúzva.1 Ezzel szemben Sümegi György már a főiskolás években született műveket is ide sorolta, sőt felfelé egészen 1949-ig kitolta az életmű első szakaszát.1 2 A mi esetünkben inkább a Bánszky-féle meghatározás érvényesül, mivel a Kecskeméten őrzött hatalmas életmű-gyűjtemény alapján úgy tűnik, hogy a keresztény tematika elsősorban az említett hazatérés és a II. világháború vége közötti egy évtizedben kap meghatározó szerepet az életművön belül. Szokatlan lépés volt Tóth Menyhért részéről, hogy otthagyta a fővárost, amely számára akkor „olyan mesterkélt, kibírhatatlanul kaotikus és disszonáns volt”. Szokatlan, mert Budapest már akkor is művészeti életünk vízfeje volt, az érvényesülés szinte egyetlen, kizárólagosnak tekinthető helyszíne. Tóth Menyhért mégis kivonult innét, s egy 1941-es kiállítástól eltekintve gyakorlatilag három évtizedre eltűnt a művészek, a szakma és a nagyközönség elől. Miskén telepszik le, ifjúkorának és szüleinek származási helyén. 1 BÁNSZKY Pál 1978. 12. és 20. 2 SÜMEGI György 1992. 508-509.; SÜMEGI György 1994. 40-41. 147
