Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
V. Sági Norberta: Közalkalmazottak, köztisztviselők a földeken
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón A kiskertterületeket a Szövetség a várostól bérelte, és adta tovább a jelentkezőknek albérletbe. A teljes területnagyság a Szövetség fennállása alatt folyamatosan nőtt, helyszínei változtak, a jelentkezők számától függően és a város egyéb bérleményeihez alkalmazkodva. Egy-egy földterületet általában 6 évi időtartamra bérelhetett a szövetség, előre kikötött bérleti díjért, amit két részletben, tavasszal és ősszel kellett megfizetni. A bérleti díjak megállapításakor a szövetség elnöke, aki a város képviselőtestületének tagja volt, a „legkönnyebben elviselhető összegekért” kérte a földeket. A bérleti díjakra a források szerint nem volt panasz, ugyanakkor meg kell említeni, hogy nem a legjobb területeken, hanem inkább a gyengébb minőségű, vizes, részben töretlen föld, gyep területekből juttatott erre a célra a város. Természetesen a kezdetektől fontos kérdés volt, hogy ki hol kapjon földet. A legkedvezőbb terület a Halasi út mentén, a sertéshizlalda melletti föld volt, ahol 155 kiskertet mértek ki. Az elnök javaslatára azok kaptak itt parcellát, akiknek időhöz kötött elfoglaltságuk volt, és akik a városnak ezen a részén laktak. Ezek a kiskertbérlők legnagyobbrészt városi, állami tisztviselők és díjnokok voltak. A földek kiosztásakor ügyeltek arra, hogy a hasonló foglalkozásúak egymás mellett kapjanak földet. A városi tisztviselők egyébként már az első gazdasági év végén kérelmezték, hogy kiskertjüket feles művelésbe adhassák, - ezt a szövetség elutasította.5 A földek kiosztása a cukorjegy elve szerint történt. A két családtaggal rendelkező új tag 100 dőlt (ez az alapegység is a német elődre utal), a 3-4 családtaggal rendelkező 300 dőlt, a 8 családtaggal bíró 400 dőlt kapott.6 A kiskertek száma7 a következőképpen alakult 1917-1930 között: 1917. évben 320 család 427 kiskert 1918 752 858 1919 780 865 1920 920 988 1921 1050 1188 1922 1052 1278 1923 1060 1259 1924 1065 1329 1925 1074 1430 1926 1075 1430 1927 982 1442 1928 907 1389 1929 839 1408 1930 763 1286 A táblázatból látható, hogy a kiskertbérlők száma az 1918-as évre megduplázódott, majd lassan emelkedett 1926-ig. Ez az év volt a választóvonal az intézmény 5 BKMÖL X. 113. Kgy.jk. 1917. október 31. 6 Uo. 7 BKMÖL X.l 13. A KKE 1930-as keltezésű történetéből. 131
