Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Somogyvári Ágnes: Kihívások, eredmények, tapasztalatok
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón emlegetett sírleletét, a Kunpeszér-Sínai-hegyen előkerült hamvasztásos temetkezést sem régész tárta fel, és sajnos maga a múzeumba bekerült leletegyüttes sem teljes. Az elmúlt tíz évben azonban három estben is sikerült a makói kultúra települését feltárni. Horváth Attila Ballószögön, Tóth Katalin Kiskunfélegyházán a Kővágó- érnél, jómagam pedig Dusnokon kutattam, s bár mindhárom településen a kultúrának csupán hulladékgödrei kerültek elő, házaikat nem találtuk meg, a gödrökből előkerült jelentős mennyiségű leletanyag, elsősorban a kerámiák, a kultúra belső időrendjének a felvázolását teszi lehetővé a Duna-Tisza közén. Ugyancsak ennek a területnek a korabronzkorát érinti, hogy az útépítésekhez kapcsolódó ásatások során előkerültek a nagyrévi kultúra leletei Kecskemét és Kiskunfélegyháza határában. A kutatás eddig azon a véleményen volt, hogy a nagyrévi kultúra nem jelent meg a Homokhátság területén. S bár sok még a tisztázatlan kérdés, az biztos, hogy a nagyrévi kultúra kései időszakával mindenképpen számolnunk kell területünkön. A szkíta kor időszakát a szórványleleteken túl eddig a Szabadszállás-Józanon feltárt 200 síros temető reprezentálta, valamint az 1987-88-as M5-ös feltárások idején előkerült településrészlet. Tavaly az 51. út nyomvonalában Lantos Andrea szkíta kori telep feltárását kezdte meg, már eddig 11 ház feltárására került sor, ugyanakkor jelentős mennyiségű leletanyag is előkerült. A feltárás ebben az évben is folytatódik, és reményeink szerint újabb fontos információkkal szolgál majd vidékünk vaskoráról. Átlépve a római kor időszakába, szarmata települések és temetők nagy számban fordultak elő a megyében. Ez nem véletlen, hiszen az I. században ide érkező szarmaták továbbhaladásának útját állta a római limes, így több száz éven keresztül éltek ezen a területen. Bár leleteik sokszor kerültek elő, feltárásokra is nagy számban került sor, mégis most, az M5-ös autópálya megelőző feltárásai során nyílott arra lehetőség, hogy fel lehessen mérni egy szarmata település kiterjedését, és a több mint hat hektárra kiterjedő feltárás lehetőséget adott az ásató Wicker Erikának a szarmata településszerkezet felvázolására is. Ugyancsak az utóbbi évek feltárásai hozták felszínre a hun-germán megszállás alatt élő szarmaták egészen kései emlékanyagát. így, ha ezeknek a feltárásoknak az anyaga feldolgozásra kerül, a már korábban ismert nagy számú anyag ellenére a szarmatakutatásban mindenképpen izgalmas és új eredmények várhatók. A népvándorláskor időszakából rendkívül jelentős avar anyaggal rendelkezünk. Gazdag temetőiket a megye több pontján is feltárták, és területünkön került elő a kunbábonyi fejedelmi lelet is. Avar temető feltárására az M5-ös autópálya hetény- egyházi szakaszán is sor került, a feltáró H. Tóth Elvira volt, aki a leletanyag vizsgálata során megállapította, hogy a középső és a későavar kor között nem lehet éles határvonalat húzni. Jelentős vezéri lelet került elő Petőfiszállás határában, sajnos nem csak régész közreműködésével. 1998-ban, amikor a nyomvonal lőszermentesítése zajlott, a kft. dolgozói itt is alapos munkát végeztek. Mivel a fémkereső műszerük jelzett - a vaskardot érzékelte a fémkereső -, ráástak a sírra. Gyakorlatilag kidobták a derék körüli rész mellékleteit, amit mi azután Székely György kollégámmal ugyancsak fémkereső műszerrel egy teljes napon át szedegettünk össze a kidobott földkupacból. Szerencsére a sírnak maradt feltárható része, amit aztán másnap Wicker Erikával és Székely Györggyel feltártunk. 9
