Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Kőhegyi Mihály: Bajaiak az első zsidó kongresszuson (1868)
Bajaiak az első zsidó kongresszuson (1868) Jóságos atyjukat”, és nagy anyagi áldozatot hoztak a szabadságharc érdekében, sőt tömegesen vettek részt a fegyveres harcokban Kossuth oldalán. Windischgrätz 2,3 millió hadisarcot vetett ki rájuk, melyet a zsidók igazságtalannak tartottak és javaslattal fordultak Bécshez, melyben felajánlották, hogy a hadisarc eltörlése fejében a magyar zsidóság hajlandó hozzájárulni az országos zsidó iskolaalap létesítéséhez. Az uralkodó 1850. szeptember 20-án elrendelte a hadisarc eltörlését, de cserébe kötelezte a hazai zsidóságot 1 millió forint befizetésére egy iskola- és tanulmányi alap céljára.13 Az elképesztően nagy összeg 1855-re befolyt, és 1856-ban döntés született a felhasználás módjáról. A polgári forradalom és szabadságharc eseményei egy időre háttérbe szorították a zsidóság haladó és konzervatív tábora közötti ellentéteket, hiszen a provizórium alatt Magyarországon a politikai jogok szüneteltek és ily módon a zsidó egyenlő helyzetben volt a nemzsidóval. A nézeteltérések a nehéz idők elmúltával azonban ismét fellángoltak. Általában is Magyarországon 1850-60 között a zsidóellenesség komoly teret nyert.14 Baján a régiek és az újak (újítók) közötti viták évtizedekig lappangtak, ám egy szomorú esemény kapcsán, teljes erővel fellángoltak. 1840. május 1-jén a várost olyan csapás érte, mely a virágzó Duna-parti települést csaknem elpusztította. Egy pék házában tűz ütött ki és őrületes gyorsasággal terjedt. Gyakorlatilag az egész város leégett. A 86 éves Kohn Schwerin rabbit hívei a mai Petőfi-szigetre vitték, míg neje egy szomszéd faluba menekült. Zsidó sorstársai szerte az országból, sőt még külföldről is segítségére siettek bajai hitsorsaiknak. Schwerint pedig meghívták Bonyhádra rabbinak, ám ő a meghívást köszönettel, de határozottan elutasította. A községet, midőn bajban van, nem hagyhatja el - felelte - ott kíván meghalni ahol oly sokáig működött és annyi hűséges ragaszkodást tapasztalt és ahol most nagy munka vár rá. E nagy munka - többek között - a zsinagóga újjáépítése volt. Egy kedvező kölcsön segítségével már alig fél évvel a tűzvész után elkezdődött a zsinagóga építése. Ez robbantotta ki a vitákat. A pesti „Kar-templom” berendezését kívánták mintául venni, ami máshol is heves ellenállást váltott ki (Győr). A bajai község néhány előkelő tagja amellett kardoskodott, hogy a pesti újításokat, melyekkel az ottani vásárok alkalmával megismerkedtek, hozzák be az épülőfélben lévő új zsinagógába. Hozzájuk csatlakoztak a fiatalabbak és a nemrég beköltözöttek is - a városban meginduló hatalmas építkezés sok mesterembert és kereskedőt vonzott ide - míg a conservativok ezen újítások ellen foglaltak állást. Közéjük tartozott Schwerin rabbi. Elsőként a bimót vagy almemor kérdése vetődött fel. Az emelvény, amelyen a tórából való felolvasást tartották a leégett templomban, régi szokás szerint a zsinagóga közepén állott. Az új épületben közvetlenül a „szentség láda” elé akarták helyezni. A reformerek a szombat- és ünnepnapokon 8 órakor akarták kezdeni az istentiszteletet és követelték, hogy énekek is elhangozzanak, amihez hozzátették: „a kántor ne énekeljen többet, mint amennyi szükséges, hogy a községnek a terhére ne legyen, semmi szín alatt pedig tovább 3 óránál” ne tartson. A község 13 BERNSTEIN 1998. 261. 14 McCAGG 1992. 95. 77
